A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum Nagyerdő erdőrészének florisztikai vizsgálata (Ungvári járás)

Abstract

A szakdolgozatban szülőfalum közvetlen közelében elterülő NVR Nagyerdő 20 sz. erdőtagjával foglalkoztam. A dolgozat első részében célunknak megfelelően összeállítottuk az adott terület aktuális fajlistáját, amelybe összesen 202 faj került. Összesen 10 védett faj található a fajlistában (4%): Allium ursinum, Campanula latifolia, Epipactis helleborine, Fritillaria meleagris, Leucojum aestivum, Leucojum vernum, Neottia ovata, Platanthera bifolia, Cephalanthera longifolia, az utóbbi három faj előfordulását térképen is dokumentáltuk. Az Ophioglossum vulgatum regionálisan védett faj. Ukrajnában az Allium ursinum, Leucojum vernum, Neottia ovata, Platantera bifolia be nem sorolt-, a Fritillaria meleagris és a Leucojum aestivum veszélyeztetett-, a Cephalanthera longifolia ritka besorolású faj. A Leucojum aestivum, a L. vernum, és a Cephalanthera longifolia az IUCN szerint Least Concern besoroláúak. Először került feljegyzésre a területről a Leucojum vernum és először erősítettük meg a Paris quadrifolia előfordulását. Az összesített fajlistában az invazív fajok száma 9: Ambrosia artemisiifolia, Asclepias syriaca, Erigeron annuus, Galinsoga parviflora, Impatiens glandulifera, Impatiens parviflora, Robinia pseudo-acacia, Solidago canadensis, Solidago gigantea, amelyből az 1939 évben csak a Stenactis annua (Erigeron annuus) szerepelt. A fajokat elemeztük rendszertani besorolás, életforma, flóraelem, T-, W-, R-értékek és Simon-féle (2000) TVK mutatók szerint. A fajlista edényes növényei összesen 59 családba tartoznak, ebből a 10 leggyakoribb: Asteraceae (19 faj) 9%, Lamiaceae (15 faj) 7%, Rosaceae (13 faj) 6%, Poaceae (10 faj) 5%, Ranunculaceae (9 faj) 4%, Cyperaceae (9 faj) 4%, Caryophyllaceae (9 faj) 4%, Apiaceae (7 faj) 3%, Fabaceae (6 faj) 3%, Boraginaceae (5 faj) 2%, amelyek a fajok 47%-át teszik ki. Életforma alapján a Hemikryptophyták 50%, és Phanerophyták vannak jelen 17%. A flóraelem spektrum azt mutatja, hogy egyértelműen az eurázsiai elemek dominálnak. A második legnagyobb fajszámmal az európai elemek vannak jelen. Az ökológiai mutatók szerint: T-érték szerint a lomberdő klíma dominál a területen (32 %), azon belül is az atlantikus fajok vannak többségben (46%). W-érték alapján kimagasló fajszámmal rendelkezik az 5-ös értek (üde) (45 faj) 22%, említésre méltó még a 4-es (mérsékelten üde) (31 faj) 15% és 6-os (mérsékelten nedves) (34 faj) 17% értékek, amelyek szintén magas fajszámmal vannak jelen a területen. R-érték szerint a területen enyhén meszes (4 érték) 74 faj (37%) kémhatást, illetve a közel semlegest (3 érték) 71 faj (35%) kedvelő növények vannak többségben. TVK szerint a terület természetes mivel dominálnak a természetességre utaló fajok (65%), ugyanakkor viszonylag nagy számban (35%) vannak jelen a degradációra utaló fajok és láthatóan megjelentek az invazív fajok is (9 faj). A talajvizsgálat eredményei Fontosnak tartottuk a talajvizsgálat elvégzését, mivel az erdőkre vonatkozóan nem készültek ilyen típusú vizsgálatok. A kapott eredményeink jó kiinduló pontjai lehetnek a további vizsgálatoknak. A talajminták Arany-féle kötöttségi számának vizsgálatánál a minták nagy részénél egységesen agyagos vályog eredményt kaptunk. Legalacsonyabb humusz értékkel a 3-as számú minta rendelkezett (2%), 2-es minta pedig közel 5%-ot. A kiugróan alacsony humusztartalom okát nem tudjuk, ennek megállapítása további kutatást igényel. Összességében elmondható, hogy a talajok vizes kivonatban mért kémhatása savanyú. Ez nem egyezik meg a növény fajok R ökológiai mutatója alapján kapott eredménnyel, mely szerint a semleges és enyhén meszes fajok kedvelői vannak többségben. A talajminták vezetőképességének eredményeit táblázatban összefoglalva közöljük.