Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1249
Full metadata record
DC Field | Value | Language |
---|---|---|
dc.contributor.author | Zányik Karolina | hu |
dc.contributor.author | Занік Кароліна | uk |
dc.date.accessioned | 2021-09-02T08:58:19Z | - |
dc.date.available | 2021-09-02T08:58:19Z | - |
dc.date.issued | 2021 | - |
dc.identifier.citation | Zányik Karolina: Másodnyelvi kölcsönszavak a Munkácson és a Munkácsi járásban élők nyelvhasználatában. Filológia tanszék, Beregszász, 2021. 84 p. | en |
dc.identifier.uri | http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1249 | - |
dc.description.abstract | Kutatásom helyszíne Munkács és a Munkácsi járás (Dercen, Beregrákos, Barkaszó és Izsnyéte) volt. A vizsgálat során kérdőíves felmérést végeztem, melynek keretében 160 kérdőívet töltettem ki: Munkácson 80 fő (40 fő magyarul és 40 fő ukránul), a Munkácsi járásban szintén 80 fő, falvanként 10 magyar és 10 ukrán kérdőív került kitöltésre. A felmérés által betekintést nyerhettem nemcsak a munkácsi lakosok nyelvi valóságába, hanem a munkácsi járásban lévő négy magyar falu nyelvi világába is. A korábbi kutatásomban is hasonló eredmények születtek, akárcsak most, miszerint a munkácsi magyar lakosok a családi-, baráti körükben, a szabadidős tevékenységeik alatt túlnyomó részben a magyar nyelvet használják, míg a hivatalos szférában kénytelenek az ukrán nyelvet alkalmazni a sikeres boldogulás érdekében. Ugyanez a helyzet a munkácsi járásban élő magyar lakosokkal is, hogy a járási központban a legtöbb esetben az ukrán nyelvet kell alkalmazniuk, míg a településükön a legtöbb helyzetben, napi szinten (családban, boltban, szórakozóhelyen, postán, templomban stb.) a magyar nyelvet használják. Tehát a Munkácson és a falvakban való felmérés megerősítette, hogy Munkácson az ukrán nyelv tudása nagyon szükséges a válaszadók véleménye szerint a boldoguláshoz. Tehát hivatalos ügyintézések során az ukrán és a magyar anyanyelvűek az államnyelvet használják kommunikációs eszközként. A felsorolt falvakban élő személyeknek – a kérdőívek eredményeiből kiindulva – gyakrabban van lehetőségük a saját településükön a magyar nyelv használatára. Ezáltal míg Munkácson egyértelműen látszott az eredmények alapján, hogy az ukrán nyelv nagyon szükséges ahhoz, hogy valaki elboldoguljon Munkácson, addig a magyar falvakban inkább a magyar nyelv tudása tűnt szükségesnek a válaszok alapján. A kárpátaljai magyarság a mindennapi kommunikációja során a kisebbségi létből adódóan az anyanyelve mellett kénytelen az államnyelvet is alkalmazni, amely mindenképp hatással van az anyanyelvi kommunikációra is. Ez a jelenség szókölcsönzéssel is járhat (Csernicskó–Márku 2007: 14). A körülírások, a mondatkiegészítős feladatok, a képazonosítási kérdések alapján jól észrevehető, hogy mind két nemzet ismeri és előszeretettel használja a másodnyelvből vett szavakat. Ez jellemző volt a munkácsiak körében is, és a falvakban élők körében is. Trudgill szerint a kölcsönzés, az egy olyan a folyamat, amely alatt a kétnyelvű beszélők az egyik nyelvükből való szót használnak a másik nyelvükben, ez jelen volt ennek a kutatásnak is az eredményeiben és, ahogy írja, hogy ezek a kölcsönszavak az utóbbi nyelvnek is szerves részévé lesznek (Trudgill 1997: 41). Tehát a munka elején feltételezett hipotézisem, miszerint – a magyar anyanyelvű adatközlők magyar nyelvű kommunikációjuk során használnak szláv kölcsönelemeket a beszédükben, illetve az ukrán nyelvű adatközlők szintén alkalmaznak másodnyelvi kölcsönszavakat kommunikációjuk során – beigazolódott. A munka során ezeket táblázatokban, diagramokban tüntettem fel. Feltételeztem azt is, hogy a munkácsi ukrán anyanyelvűek kevesebb kölcsönszót használnak, mint a munkácsi járásban kérdezett ukrán nyelvű lakosok, ezt azért gondoltam így, mert Munkácson az ukrán nyelvűek kevesebb alkalommal találkoznak magyar anyanyelvűekkel a városon belül, a járásban vizsgált településeken pedig több a magyar anyanyelvű lakos, ezáltal többször hallják és akár használják a magyar nyelvet. Ez a hipotézisem szintén beigazolódott, hogyha megfigyeljük és összehasonlítjuk a munkácsi ukránok és a falvakban kérdezett ukrán nyelvű lakosok kölcsönszavakra vonatkozó kérdéseit és eredményeit, akkor tisztán látszik, hogy a falvakban élő ukrán lakosok többször jelölték a feladatokban a magyar kölcsönszót, mint a munkácsi ukrán nyelvű adatközlők. | hu |
dc.language.iso | hu | en |
dc.publisher | Filológia tanszék | en |
dc.rights | Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States | * |
dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ | * |
dc.subject | másodnyelv | hu |
dc.subject | kölcsönszavak | hu |
dc.subject | Munkácsi járás | hu |
dc.subject | nyelvhasználat | hu |
dc.title | Másodnyelvi kölcsönszavak a Munkácson és a Munkácsi járásban élők nyelvhasználatában | en |
dc.title.alternative | Іншомовні лексичні елементи у мові жителів м. Мукачева та Мукачівського району | en |
dc.type | dc.type.master | en |
Appears in Collections: | Magyar Tanszéki Csoport |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Zanyik_K_Masodnyelvi_kolcsonszavak_a_Munkacson_es_a_Munkacsi_jarasban_2021.pdf | Zányik Karolina: Másodnyelvi kölcsönszavak a Munkácson és a Munkácsi járásban élők nyelvhasználatában. Filológia tanszék, Beregszász, 2021. 84 p. | 3.57 MB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License