Adalékok Szőlősgyula történetéhez

Abstract

A magiszteri munka Szőlősgyula múltját és jelenét mutatja be, beleértve a református és katolikus egyházának történetét is. Szőlősgyula túlnyomórészt magyarlakta település Kárpátalján, a Beregszászi járásban. A lakosság vallási megoszlás tekintetében többségében református, csupán csekély százaléka más felekezetű. A dolgozat első fejezetében Ugocsa vármegye rövid történetét mutatjuk be, hisz több évszázadon keresztül Szőlősgyula ehhez a vármegyéhez tartozott. A vármegye leírásokban többször találkozunk a település említésével, köztük azzal, hogy a XVIII. században is megőrizte magyar jellegét. A település neve sokszor változott az évszázadok során, így a második fejezet első részében nevének eredetét vizsgáltuk. Ebben a fejezetben mutatjuk be Szőlősgyulát olyan államalakulatok kötelékében, mint a Magyar Királyság, az első Csehszlovák Köztársaság, a Szovjetunió és végül Ukrajna. Továbbá, említésre kerülnek a település kulturális és természeti adottságai is. A korábbi kutatás eredményeit is belefoglaltuk a munkába, melyben Szőlősgyula utazási szokásait, a lakosok vendéglátásáról alkotott véleményét, a település turizmusának fejlesztését, valamint idegenforgalmilag hasznosítható erőforrásait vizsgáltuk. A harmadik fejezetben Szőlősgyula egyházközségeivel foglalkozunk, amelynek zömében a Református Egyház összefoglaló történetének leírására törekedtünk. A szőlősgyulai református közösség hosszú múltra tekint vissza, már a XVI. századtól folyt az egyházi élet. A gyülekezet levéltára gazdag iratanyaggal rendelkezik, mely segítségével sikerült bemutatni a Szőlősgyulai Református Egyházközség, illetve a hajdan hozzátartozó elemi református népiskola múltját, azonban nehézséget jelentett, hogy a levéltár nem rendelkezik fond jegyzékkel, illetve az iratok sincsenek rendszerezve. A település görögkatolikus egyházközsége rövid múlttal rendelkezik, temploma mindössze 10 éves, ám ebben a felekezetben is a település lakosai tartoznak, s ezért velük is foglalkozunk. A második és harmadik fejezetben arra törekedtünk, hogy a település jelene is bemutatásra kerüljön. Ehhez segítségül a szakirodalmakon kívül az oral history módszerét is alkalmaztuk. Az oral history, mint kutatási módszer segítségével sikerült betekintést nyernünk Szőlősgyula jelenébe, köztük az általános iskola, óvoda, községháza, református, illetve katolikus egyház életébe. A kutatás alapvető célja az volt, hogy a feltárt források alapján leírjuk Szőlősgyula történetét. Ezek a források viszonylag hiányosak voltak, sokszor eltérő információval szolgáltak. Azonban, a kitűzött céljainkat sikerült teljesíteni, s átfogó képet adni Szőlősgyula múltjáról és jelenéről.