Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1440
Full metadata record
DC Field | Value | Language |
---|---|---|
dc.contributor.author | Csernicskó István | hu |
dc.contributor.author | Черничко Степан | uk |
dc.contributor.author | Csernicsko Istvan | en |
dc.date.accessioned | 2022-01-10T11:52:54Z | - |
dc.date.available | 2022-01-10T11:52:54Z | - |
dc.date.issued | 2020 | - |
dc.identifier.citation | In Nagy Noémi (szerk.): Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században. Jogtörténeti Értekezések 46. Budapest, Gondolat Kiadó, 2020. pp. 41-65. | en |
dc.identifier.isbn | 978-963-556-027-1 | - |
dc.identifier.issn | 1586-8265 | - |
dc.identifier.uri | http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1440 | - |
dc.description | https://mtajogtortenet.elte.hu/media/47/20/55e535b1347b5708b283699b5197e3616050a78c43d72a2361f6a87e03f3/J%C3%89_46.pdf | en |
dc.description | https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibMOK07535436 | en |
dc.description.abstract | Tanulmányomban két konkrét példa segítségével mutatom be, hogy az északi szláv dialektuskontinuum egy meghatározott szakaszának elemeit milyen érdekek és szempontok mentén kategorizálták a 20. század első felében. Az első példa (a csehszlovák nyelv ideológiája) esetében a kontinuum releváns halmazának hasonlóságaira építettek, és az eltéréseket azzal oldották fel, hogy a csehszlovák nyelvnek két sztenderd változata van. A második példa (Budapest viszonyulása az ország északkeleti peremén használt szláv nyelvváltozatokhoz) arra mutat rá, hogy geopolitikai érdekek miatt hogyan erősítheti fel a központi nyelvpolitika a dialektuskontinuum meghatározott szakaszán az egyes pontok között jelentkező eltéréseket, és hogyan tekintheti jelentéktelennek a hasonlóságokat. A politikai érdekek és célok szolgálatában az első esetben a konvergáló, a másodikban pedig a divergáló szempontok kerültek megerősítésre. A harmadik példa a déli szláv dialektuskontinuumon belül nemrégiben bekövetkezett változásokat mutatja be. Az első két ismertetett példában a nyelvi szuverenitás megszüntetését vagy épp támogatását a politikai szuverenitás megerősítésének szolgálatába állították. A harmadik példa arra mutat rá, hogy a délszláv állam felbomlása, a független nemzetállamok létrejötte felerősítette a nyelvi szuverenitás iránti igényt is. | hu |
dc.language.iso | hu | en |
dc.publisher | Gondolat Kiadó | en |
dc.relation.ispartofseries | Jogtörténeti Értekezések;46. | - |
dc.rights | Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States | * |
dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ | * |
dc.subject | nyelvi és politikai szuverenitás | hu |
dc.subject | szláv nyelvek | hu |
dc.title | A nyelvi és politikai szuverenitás összefüggéseiről – szláv nyelvek példája alapján | en |
dc.type | dc.type.researchStudy | en |
Appears in Collections: | Csernicskó István |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Csernicsko_I_A_nyelvi_es_politikai_szuverenitas_osszefuggeseirol_2020.pdf | In Nagy Noémi (szerk.): Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században. Jogtörténeti Értekezések 46. Budapest, Gondolat Kiadó, 2020. pp. 41-65. | 689 kB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License