Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1451
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.date.accessioned2022-01-11T14:44:55Z-
dc.date.available2022-01-11T14:44:55Z-
dc.date.issued2020-
dc.identifier.citationIn Bárány Erzsébet (szerk.): Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár. Nemzetközi tudományos szeminárium Beregszász, 2019. május 23–24. Tanulmánykötet. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2020. pp. 183-221.en
dc.identifier.isbn978-617-7868-35-3-
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1451-
dc.descriptionhttp://real.mtak.hu/117567/7/final-baleczky_kotet_2020-10-28-183-221.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00008462en
dc.descriptionhttps://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2020/11/final-baleczky_kotet_2020-10-28.pdfen
dc.description.abstractA politikai és nyelvi szuverenitás kérdései szorosan összekapcsolódnak. Ez pedig megkérdőjelezi azt az általános elképzelést, hogy a nyelvek zárt rendszerek, egyértelműen meghúzható határokkal. Miközben a nyelvi határok mesterségesek és konvencionálisak, a nemzetállami idealizmus szellemében szigorú határokat húzunk a nyelvek és ezzel együtt a nemzetek és az általuk jellemzett nemzetállamok közé, eltekintve a realitásoktól: attól, hogy a nemzetek etnikai és nyelvi homogenizmusa mögött a valóság rendszerint sokkal bonyolultabb és változatosabb (Laakso 2018). Amikor nemzet, állam és nyelv szuverenitása a politikai és ideológiai viták tárgya, erről nem feledkezhetünk meg. Van-e jogunk helyettük eldönteni, hogy a kárpátaljai szlávok által használt nyelvváltozatok az ukrán vagy a ruszin nyelv részei? A fenti összefoglalóból láthattuk, hogy „Az Ausbau-nyelvek önállóságának kérdését sosem nyelvészek döntik el, hanem a beszélők maguk (vagy valamely befolyásos csoportjuk); döntésükben persze jelentős szerepet játszanak az adott térség politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyai” (Lanstyák 1998: 135).hu
dc.description.abstractAbstract. Categorizing languages is no easy task. It is particularly difficult to classify Ausbau languages. Slavic languages are typical Ausbau languages. It is no coincidence that the categorization of Slavic languages in Transcarpathia is also the subject of much debate. Baleczky also addressed this topic in his works. This article examines how politics intervenes in the categorization of languages in Transcarpathia.en
dc.language.isohuen
dc.publisherII. RF KMF-„RIK-U” Kft.en
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectszláv nyelvváltozatokhu
dc.subjectKárpátaljahu
dc.subjectUkrajnahu
dc.titleA szláv nyelvváltozatok kategorizálásának kérdése Kárpátaljánen
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár
Csernicskó István

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Csernicsko_I_A_szlav_nyelvvaltozatok_kategorizalasanak_kerdese_Karpataljan_2020.pdfIn Bárány Erzsébet (szerk.): Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár. Nemzetközi tudományos szeminárium Beregszász, 2019. május 23–24. Tanulmánykötet. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2020. pp. 183-221.836.15 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons