Kísérlet egy összehasonlító vizsgálatra: a nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban

Abstract

Írásunk hat falu nyelvi tájképének általános jellemzését kínálja, és az eredményeket összehasonlítjuk egyrészt egymással, másrészt a korábbi, az általános nyelvi helyzetet összefoglaló munkákkal. Egy-egy olyan dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falut mutatunk be, ahol a településen belüli szóbeli kommunikáció nyelve egyöntetűen a magyar, illetve egy-egy olyan falut, amiket a szóbeli kétnyelvűség jellemez. A tanulmány második részében azt elemezzük röviden, hogy melyek azok a felirattípusok, amelyek általában nem magyar nyelven jelennek meg, illetve amelyek leginkább autonóm magyar nyelvű formában találhatók, továbbá mely területeket jellemzi leginkább a kétnyelvű táblák használata a megvizsgált falvakban. Végül összehasonlítjuk az eredményeket azzal az általános képpel, amit egyéb szociolingvisztikai kutatások alapján alkothatunk az adott régiókban élő magyarok nyelvhasználatáról.

Abstract. Our paper presents a general description of the linguistic landscape of six villages. We present a village in southern Slovakia, Szeklerland, and Transcarpathia, where the language of oral communication within the settlement is exclusively Hungarian. Furthermore, some villages characterized by oral bilingualism. The results are compared to each other and to previous researches. In the second part of the study, the types of texts that appear in a non-Hungarian language are briefly analyzed, and most of them appear only in Hungarian language. We also examine which areas are best characterized by the use of bilingual signs in the examined villages. Finally, we compare the results with the general image that can be made on the basis of other sociolinguistic researches on the use of the Hungarians living in the given regions.