Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1639
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorBeregszászi Anikóhu
dc.contributor.authorБерегсасі Анікоuk
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.date.accessioned2022-02-15T08:14:48Z-
dc.date.available2022-02-15T08:14:48Z-
dc.date.issued2007-
dc.identifier.citationIn Acta Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2007. VI. évfolyam, 1. kötet. pp. 44-62.en
dc.identifier.isbn966-7966-48-8-
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1639-
dc.descriptionhttp://real.mtak.hu/25133/1/A_karpataljai_magyar_nyelvjarasok_es_az_iskola_u.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/137891en
dc.description.abstractA magyar anyanyelvi nevelés és a nyelvművelés országhatároktól függetlenül évtizedekig egyik kiemelt céljának tekintette a nem-standard (nyelvjárási) nyelvváltozatok és nyelvi jegyek kiirtását a tanulók nyelvhasználatából a standard elsajátíttatására hivatkozva. A nem-standard nyelvi jegyeket hátránynak, akadálynak tekintő iskola szubtraktív (felcserélő) szemléletével - nem kis mértékben az osztályok nélküli társadalmi szerkezetet célul kitűző szocialista-kommunista ideológia hatására (Sándor 2001a: 179-188) - azt kívánta elérni, hogy a nagyrészt nyelvjárási hétteríí magyar beszélők saját alapnyelvi változatukat cseréljék a standardra (Kiss 1998,2002: 6,2003:297-298, Kiss szerk. 2001, Kontra szerk. 2003:333-335, Sándor 2001 a stb.; a szlovákiai magyar iskolákra lásd pl. Lanstyák 1996). A kárpátaljai magyar tannyelvű iskola is ezt a szemléletet alkalmazza: amint korábbi elemzéseinkben rámutattunk, mindent, ami nem része az eszményinek tekintett standard nyelvváltozatnak, hibának tekintve megpróbálja kigyomlálni a tanulók nyelvhasználatából (vő. Beregszászi-Csemicskó 1996, Csernicskó 1996 stb.). Ám ez a módszer mégsem eredményes. Amint azt számos kutatás igazolja, mind Magyarországon, mind pedig Kárpátalján a 21. században is élnek a nyelvjárások, sőt: az iskolások továbbra is használnak nem-standard nyelvi jegyeket (Kiss 1998: 933,1999, Kiss szerk. 2001).hu
dc.description.sponsorshipA munkát Beregszászi Anikó az MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram, Csernicskó István pedig a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készítette.en
dc.language.isohuen
dc.publisherPoliPrint Kft.en
dc.relation.ispartofseriesA II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve;VI. évfolyam, 1. kötet-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectKárpátaljahu
dc.subjectmagyar nyelvjárásokhu
dc.subjectelméleti és módszertani kérdésekhu
dc.subjectiskolahu
dc.titleA kárpátaljai magyar nyelvjárások és az iskola: elméleti és módszertani kérdéseken
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Acta Academiae Beregsasiensis
Beregszászi Anikó
Csernicskó István

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Beregszaszi_A_Csernicsko_I_A_karpataljai_magyar_nyelvjarasok_es_az_iskola_2007.pdfIn Acta Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2007. VI. évfolyam, 1. kötet. pp. 44-62.4.51 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons