Az oktatás és pedagógusképzés helyzete Kárpátalján (Podkarpatszka Ruszban) a Csehszlovák Köztársaság kötelékében (1919–1939)

Abstract

Abstract. The purpose of the study is to shed light on the processes that characterized the situation of education in the period between 1919-1939, when the region currently known as Transcarpathia and under the name Podkarpatska Rusz, it belonged to the Czechoslovak Republic. The education of the nationalities of the region – Ruthenians (Ukrainians), Russians, Hungarians, Germans, Jews, Romanians – the situation of educational institutions, the norms of the use of the state language, we present the opportunities for the education of minorities. We cover the situation of publishing textbooks, the content of humanitarian subjects and the peculiarities of language education, the efforts to create a multicultural environment, and the situation of teacher training in the period under review.

A tanulmány célja rávilágítani azokra a folyamatokra, melyek az oktatás helyzetét jelle mezték az 1919–1939 közötti időszakban, amikor a jelenleg Kárpátaljaként ismert régió Podkarpatszka Rusz néven a Csehszlovák Köztársaság kötelékébe tartozott. A régió nem zetiségeinek – rutének (ukránok), oroszok, magyarok, németek, zsidók, románok – iskolá zottságát, az oktatási intézmények helyzetét, az államnyelv használatának normatíváit, a kisebbségek oktatásának lehetőségeit mutatjuk be. Kitérünk a tankönyvek helyzetére, a humán tantárgyak tartalmainak és a nyelvek oktatásának sajátosságaira, a multikulturá lis környezet megteremtésére irányuló törekvésekre, valamint a pedagógusképzés helyzeté re a vizsgált időszakban.

Резюме. Мета дослідження – висвітлити процеси, що характеризували ситуацію в освіті періоду 1919-1939 рр. на Підкарпатській Русі, коли її територія належала до Чехословацької Республіки. Освіта національностей краю – русинів (українців), росіян, угорців, німців, євреїв, румунів – стан навчальних закладів, норми вживання державної мови, ми представляємо можливості для освіти меншин. У дослідженні ми висвітлили ситуацію з підручниками, зміст гуманітарних предметів та особливості мовної освіти, зусилля щодо створення полікультурного середовища, стан підготовки вчителів у досліджуваний період.