Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2044
Title: | Az európai egységes valuta bevezetése Romániában és Magyarországon |
Authors: | Ölvedi Tímea Miklós Gábor |
Keywords: | Magyarország;Románia;euróövezet;fenntarthatóság;maastrichti kritériumok |
Issue Date: | 2019 |
Publisher: | II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-"RIK-U" Kft. |
Type: | dc.type.researchStudy |
Citation: | In Limes: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2019. VI. évfolyam. pp. 307-319. |
Series/Report no.: | A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve;VI. évfolyam |
Abstract: | A 2004 után az EU-ba belépett 13 tagállam több mint a fele, 7 ország már csatlakozott az euróövezethez, míg 6-an
– köztük dolgozatunk vizsgálatának tárgyát képező Románia és Magyarország – még nem. Sőt néhány sajtóhírtől eltekintve egyelőre még nem látható, hogy Budapest és Bukarest mellett Prága, Varsó, Zágráb és Szófia mikor lép be az euró
előszobájának is tekinthető ERM–II rendszerbe. Éppen ezért dolgozatunkban azokat a kereskedelmi, illetve gazdasági
mutatókat is vizsgáljuk a választott két ország estében, amelyek nem tartoznak a maastrichti kritériumok közé, ugyanakkor megítélésünk szerint nem lehet tőlük eltekinteni, amennyiben fenntartható módon akarjuk használni az európai
egységes valutát a jövőben. Munkánkat gondolatébresztőnek is szánjuk a következő évtized várhatóan legnagyobb hazai makrogazdasági változásának kapcsán. Meglátásunk szerint ugyanis az euró bevezetése csupán a kisebbik kihívás,
a nagyobb erőfeszítést a fenntartható tagsági státusz jelenti majd. Abstract. After 2004, more than half of the 13 countries that joined the EU, 7 have already joined the eurozone, too, while 6 countries, including Romania and Hungary, the subject of our research have not yet to joined. Moreover, apart from some press releases it is not even seen when Prague, Warsaw, Zagreb and Sofia beside Budapest and Bucharest enter the ERMII system, which is considered the euro hall. Therefore, in our paper, we examine the trade and economic indicators for the two chosen countries that are not included in the Maastricht Convergence Criteria, at the same time we do not think it is possible to set them aside if we want to use the European single currency in the future in a sustainable way. We present our work as a thought-provoking, and we would like to contribute with our analysis to the possible biggest domestic macroeconomic changes in the next decade. In our view, only the smallest challenge is the introduction of the euro from the perspective of the real economy. Greater efforts will be made by sustainable economic development in the euro area. |
Description: | https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/02/limes-2019_tom-vi_vi-evfolyam.pdf https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00008405 |
URI: | http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/2044 |
ISSN: | 2411-4081 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Appears in Collections: | Limes |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Olvedi_T_Miklos_G_Az_europai_egyseges_valuta_bevezetese_Romaniaban_2019.pdf | In Limes: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2019. VI. évfolyam. pp. 307-319. | 650.54 kB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License