Kárpátaljai magyarok Gulag-táborokba kerülésének körülményei. Kirakatperek kárpátaljai áldozatai a szovjetrendszer kiépítésének idején

Abstract

A kárpátaljai magyarság második kisebbségi korszakának kezdetén, a térség szovjetizálásának időszakában került sor arra a szovjethatalom által vezényelt tisztogatási sorozatra, melynek célja volt a közösség értelmiségi rétegének, a történelmi egyházak képviselőinek, a kolhozosításnak ellenálló gazdálkodóknak eltávolítása a rezsim hatékony kiépítésének az útjából. Az ellenük levezényelt, többnyire a Gulag-táborokba történő deportálással végződő koncepciós perek révén ugyanis a „vezetők” vagy „pásztor” nélkül maradt, megfélemlített kárpátaljai magyarságot a megszálló szovjethatalom képviselői sokkal inkább akadálymentesen tudták beintegrálni a rezsimbe. Az intézkedés révén a sztálinizmus áldozataivá váltak nemcsak a kommunista rendszerrel bármilyen formában szembehelyezkedő személyek, de azok is, akikben a pártfunkcionáriusok potenciális akadályozó tényezőt láttak a Sztálin nevével fémjelzett rendszer kiépítésében.

Резюме. У ході утвердження радянської влади на території Закарпаття відбулася друга хвиля репресій проти угорської меншини. Влада розпочала серію «чисток», метою яких було усунення представників тих суспільних прошарків, які перешкоджали ефективному формуванню радянського режиму: інтелігенції, представників духовенства, а також фермерів, які опиралися впровадженню колгоспів. За допомогою сфабрикованих судових процесів, результатом яких стала депортація в ГУЛАГи „лідерів” та „пастирів” народу, представникам радянської влади було набагато легше інтегрувати в режим окупованих і заляканих закарпатських угорців. Жертвами цих заходів стали не тільки особи, які певним чином протистояли розбудові комунізму, але й ті, хто, на думку партійних функціонерів, вважалися потенційними «ворогами» у розбудові сталінського режиму на Закарпатті.

Abstract. At the beginning of the second minority era of the Transcarpathian Hungarians, in the process of the sovietization of the territory took place the purging succession carried out by the local representatives of the Soviet power. The aim of these measures was to remove the intellectuals, representatives of historical churches and the farmers who opposed collectivization because they meant obstacles in the effective building up of the regime. As the result of show trials created against them they were sent to the GULAG camps. By these measures the integration of Transcarpathian Hungarians without leaders and „shepherds” became easier. In this way not only those people became victims of the regime who made no secret of their anti-Stalinism, but also those whom Soviet executives considered potential enemies in sovietization of Transcarathia.