Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2344
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorGerencsér Tiborhu
dc.date.accessioned2023-04-04T10:20:33Z-
dc.date.available2023-04-04T10:20:33Z-
dc.date.issued2012-
dc.identifier.citationIn Acta Academiae Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2012. XI. évfolyam, 2. kötet. pp. 107-124.en
dc.identifier.isbn978-966-2595-29-1-
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/2344-
dc.descriptionhttp://kmf.uz.ua/hun114/letoltes/acta/Acta_2012_2.pdf https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00005840en
dc.description.abstractNémetország 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, s ezzel kitört a második világháború. A további események kevésbé ismert részlete, hogy az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalja ezután több tízezer lengyel katona és polgári személy számára jelentett menedéket. Így került Magyarországra többek között Stanisław Mikołajczyk, a későbbi londoni lengyel emigráns kormány elnöke, Kazimierz Sosnkowski tábornok, a lengyel fegyveres erők későbbi főparancsnoka és Stanisław Vincenz író, esszéista. Kárpátalja békés utcái 1939 őszén hirtelen lengyel menekültekkel teltek meg. Nem volt könnyű kezelni ezt a tömeget, számos probléma merült fel velük kapcsolatban (katonák lefegyverzése, romló közbiztonság, hiányos szociális ellátás), ám a magyar kormány szervezőkészségének és a helybeli lakosság lengyelbarátságának köszönhetően a menekültek jó szívvel emlékeznek vissza a történtekre. Az alábbi írás jórészt az ő visszaemlékezéseiken, a korabeli sajtó és a szakirodalom megállapításain alapul.hu
dc.description.abstractStreszczenie. W dniu 1 września 1939 roku Niemcy zaatakowały Polskę, tym samym wybuchła druga wojna światowa. Mało znanym szczegółem dalszych wydarzeń jest fakt, iż Ruś Zakarpacka należąca wówczas do Węgier została potem azylem dla kilkudziesięciu tysięcy polskich żołnierzy i cywilów. W ten sposób dostał się na Węgry m.in. Stanisław Mikołajczyk, późniejszy premier RP na Uchodźstwie w Londynie, generał broni Kazimierz Sosnkowski, późniejszy Naczelny Wódz Polskich Sił Zbrojnych i Stanisław Vincenz prozaik i eseista. Polscy uchodźcy nagle wypełnili po brzegi spokojne ulicy Rusi Zakarpackiej. Nie było łatwo zarządzać takią masą, pojawiło się wiele problemów w związku z nimi (rozbrojenie żołnierzy, pogarszające się bezpieczeństwo publiczne, niedostateczna opieka socjalna), ale dzięki umiejętnościom organizacyjnym rządu węgierskiego oraz przyjaźni do Polski lokalnych mieszkańców uchodźcy dobrze wspominają tamte czasy. Poniższa praca opiera się głównie na wspomnieniach uchodźców, ówczesnej prasie oraz literaturze fachowej.pl
dc.language.isohuen
dc.publisherPoliPrint Kft.en
dc.relation.ispartofseriesA II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve;XI. évfolyam, 2. kötet-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectKárpátaljahu
dc.subject1939hu
dc.subjectlengyel menekültekhu
dc.titleLengyel menekültek Kárpátalján 1939-benen
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Acta Academiae Beregsasiensis

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Gerencser_Tibor_lengyel_menekultek_Karpataljan_1939_ben_2012.pdfIn Acta Academiae Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2012. XI. évfolyam, 2. kötet. pp. 107-124.540.98 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons