Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2523
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorBocskor Andreahu
dc.contributor.authorБочкор Андреяuk
dc.date.accessioned2023-05-09T13:41:57Z-
dc.date.available2023-05-09T13:41:57Z-
dc.date.issued2009-
dc.identifier.citationIn Acta Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2009. VIII. évfolyam, 2. kötet. pp. 17-34.en
dc.identifier.isbn978-966-7966-78-2-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2523-
dc.descriptionhttps://www.kmf.uz.ua/hun114/letoltes/acta/acta2009_2.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/92483en
dc.description.abstractAz ukrán nép 1991. évi függetlenedése következtében lépett át a kulturálisról a politikai nemzet szintjére, melyben nagy szerepe volt az egykori kommunista szuperhatalom, a Szovjetunió felbomlásának. A nemzetállami státus elérésével lehetőség nyílt, illetve szükségessé vált a korábbi értékek és fogalmak átértékelése, a nemzeti érdekek és perspektíva kialakítása. Az államiság sokévszázados hiánya miatt az államszervezet majd minden lépcsőfokát meg kellett teremteni, vagy pedig nemzeti nyelvűvé tenni. Az ukrán nyelv és az ukrán történelem mint a nemzettudat formálásának elsődleges eszköze, kiemelt szerephez jutott, mivel az orosz és szovjet historiográfia által kialakított „kisorosz”-kép és státus, már nem felelt meg az új viszonyok között. A dicső múlt, az őshonos területek történetének megírásakor viszont céljaiknak megfelelően szelektálva, olykor a forráskritikát mellőzve, ők is szívesen nyúltak a szovjet érában kitermelt (ál)tudományos irodalomhoz, koncepciókhoz. Azonban fontos hangsúlyozni azt is, hogy az 1991 utáni történetírás alapjaiban visszatért az 1917 előtti történeti koncepciókhoz, művekhez, nagymértékben azokat használják forrásul a korai, közép- és újkori események taglalásánál, majd kiegészítik a XX. századra vonatkozó fejezetekkel, mely korszak tisztázásához nagy segítséget nyújtanak az emigráns ukrán történészek munkái.hu
dc.description.abstractРезюме. Становлення нації є довгим процесом в житті кожного народу, має своєрідні ознаки та фактори, які прискорюють та затримують його. Становлення української національної самосвідомості пройшло згідно типічного східноєвропейського моделю, в якій важливу роль зіграли інтелігенція, історики та історіографія. В зв’язку з цим мета цьої роботи довести яким чином вплинули історичні дослідження на розвиток українського національного руху, який згодом перетворився на націоналістичний рух, а також на якій ідейній основі утворився та формувався украінський націоналізм, і яку роль зіграла ідейна течія націоналізму у досягненні незалежної української держави.uk
dc.description.sponsorshipA tanulmány a Pro Renovanda Cultura Hungariae „Dunatáji népek kutatása” szakalapítványának támogatásával készült.en
dc.language.isohuen
dc.publisherPoliPrint Kft.en
dc.relation.ispartofseriesA II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve;VIII. évfolyam, 2. kötet-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectnacionalizmushu
dc.subjecttörténetíráshu
dc.subjectnemzetté váláshu
dc.titleNacionalizmus és történetírás. Az ukrán történelemformálás hatása a nemzetté válás folyamatábanen
dc.typedc.type.studyen
Appears in Collections:Acta Academiae Beregsasiensis

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Bocskor_Medvecz_Andrea_Nacionalizmus_es_tortenetiras_2009.pdfIn Acta Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2009. VIII. évfolyam, 2. kötet. pp. 17-34.361.62 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons