Kárpátalja logisztikai szerepköre és fejlődési stratégiái

Abstract

A tanulmányom témája Kárpátalja logisztikai szerepköre és fejlődési stratégiái. A célkitűzésem az volt, hogy a szülőhelyem makrologisztikai pozícióját bemutassam, összpontosítva a megye határ menti térségére, majd a helyzetfeltárást követően, a célkitűzések által irányt, a stratégiaalkotás által pedig változási módszereket mutassak be. Az elemzések és az értékelés döntő részének megírása 2008 tavaszán valósult meg. Jelen kiadásban az előzőekben leírtakat – a magas fajsúlyú gazdasági változások tükrében – felülbíráltam, valamint új információkkal egészítettem ki. A vizsgálatomat a szakirodalmi alapok lefektetésével kezdtem, amit két fő részben tárgyaltam: (1) Bemutattam, milyen okai és motivációs alapjai vannak a logisztikai központok elterjedésének. Ezen belül először definiáltam azokat a szakmai terminusokat, amelyek a témával szoros kapcsolatban vannak, majd a kiváltó okokat ismertettem és végül a gyakorlati elemzésnél használt modellt, a logisztikai térszerkezet-vizsgálat elméleti alapjait fektettem le. Ezt követően (2) bemutattam a nemzetközi logisztikai tendenciákat, ezeknek a befolyásoló tényezőit. Az elemzés, a tanulmányom jelenlegi szűkített változatában Csap és térsége pozíciójára terjed ki. Ennek az elemzésnek négy összetevője van: a terület közlekedéslogisztikai infrastruktúrájának a jellemzése, a logisztikai szolgáltatások iránti igény és kínálat felmérése, valamint a logisztikai térség külső környezetének bemutatása. A külső környezet strukturált jellemzésére több módszert is használtam. A vállalatok által nem kontrollálható (tehát külső adottságként fellépő) környezeti sajátosságokat vettem sorra, amit kiegészítettem a PESTEL-elemzés néhány elemével (politikai, gazdasági, szociális, technológiai, jogi sajátosságok). Az utolsó egységben a tanulmány rendszerbe foglalásaként kijelöltem a problémás területeket (problémafa) és hozzá rendeltem a lehetséges megoldási irányokat (célfa). A vizsgálatom során sok mindenre kitértem, viszont a téma nagysága, súlya megkívánja, hogy további kutatások, elemzések segítségével továbbelemzésre kerüljön Kárpátalja gazdaságának a logisztikai szerepköre. Több tekintetben is bizonytalan statisztikákra, néha hipotetikus feltevésekre kellett alapoznom. Célravezető lenne további empirikus elemzéseket végezni (kérdőíves felmérések, részletezettebb információfeldolgozás stb.). Igen kevés gazdasági kutatás volt a múltban, főleg a magyarság oldaláról nézve alacsony a tudományos megalapozottság. Fontosnak látom a jövőben több tanulmány megjelentetését a témában.

Резюме. Темою дослідження було «Логшічна роль і стратегії розвитку Закарпаття». Тема цієї роботи: представити макрологістичну позіцію рідного села, звернуши важливу увагу на прикордонські території, а також визначити напрям та методи змінів стратегіїв. Значна частина аналізу та оціннювання була написана навесні 2008 року. У даному виданні я тільки переробив нарисанич на основі помітних економічних злін, а також доповних новими інформаціями. Дослідження складалося із двох розділів. У першому представив причини і основу мотивації розповсюдження логістичних центрів, а семе, визначив терміни, які тісно пов’язані з темою. Потім написав про причини і, нарешті модель, яка використовувалась у практичному аналізі, а також теоритичні основи локістичного матеріально-тезнічного дослідження. А також представленні міжнародні логістичні тенденції та вплив цих факторів. У донаму виданні дослідження розширювалось тільки на позиції міста Чопа та його колишні теріторії. Цей аналіз складався з чотирьох компонентів: характеристика тратспортно-логістичної інфраструктури території, дослілження попиту і пропозиції логістичих послуг, а також представлено зовнішнє середовище логістичних просторів. При характеристиці зовнішного середовища використані різні методи. Перекланув екологічних особливостей, які підприємства не можуть контралювати, а також ці дані доповнені з елементами аналізу PESTEL (структура проблеми) та їх можливих нарямів розв’язку (структура мети). При даній праці я досліджував багато фактогів, але розмір і значення теми вимагають подальшого дослідження, за допомогою аналізів дослідити економію та логістичну поль Закарпаття. У багатьох випадках були використані визначні статистики, а іноді й гіпотези. Було б корисним виконувати подалші емпіричні аналізи (опитування, детальне оціннювання інформації). До цих пір було дуже мало економічних досліджень, особливо низькі наукові основи про угорське становище. На мою думку важливе те, щоб було б видано білше наукових праць по даній темі.