Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2545
Cím: | Bevezetés: történeti áttekintés, gazdasági folyamatok és változások Magyarországon a rendszerváltozás után |
Szerző(k): | Dávid Lóránt Dénes Давід Лорант Денеш |
Kulcsszavak: | gazdaság;Magyarország;mezőgazdasági termelés |
Kiadás dátuma: | 2022 |
Kiadó: | Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola |
Típus: | dc.type.chapter |
Hivatkozás: | In Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 294-296. |
Absztrakt: | Magyarország különleges természeti adottságainak köszönhetően évszázadok óta jelentős és világszerte elismert mezőgazdasági termelést folytat, ennek megfelelően az agrárgazdaság a magyar nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú, stratégiai ágazata, amely jelentős hányadát a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. Történeti távlatokban ez nem volt mindig így, ezt a gazdasági ágazatot is nagy mértékben érintették a politikai változások. Ezek közül a trianoni békediktátum az egyik legfontosabb mérföldkő, mivel az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása azt is jelentette, hogy a Kárpátok hegyvidékének jelentős részét, és ezzel együtt a kapcsolódó agrártevékenységi lehetőségek nagy részét elveszítettük. Az ország alapvetően alföldi területeinek nagy részét megtartotta, és ez a mezőgazdasági termelésre is kihatással volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság egészének keretfeltételei. A Monarchiában alapvetően belkereskedelmi jellegű volt az egyes részek közötti kapcsolat, a magyar területek a „kert” szerepét töltötték be, a magyar gazdaság kivitele és behozatala 80 százalékban a cseh és osztrák piaccal volt összekötve. Az új határok között megváltozott az egyes gazdasági ágazatok egymáshoz viszonyított aránya is, az ország területe ércekben és fában szegény lett, és szinte minden ipari nyersanyagból behozatalra szorult. |
Leírás: | https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2022/08/karpat_medence_foldrajza_e-kiadvany.pdf |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2545 |
ISBN: | 978-615-81834-4-4 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Ebben a gyűjteményben: | A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz |
Fájlok a dokumentumban:
Fájl | Leírás | Méret | Formátum | |
---|---|---|---|---|
David_Lorant_D_Bevezetes_torteneti_attekintes_gazdasagi_folyamatok_es_valtozasok_2022.pdf | In Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 294-296. | 4.37 MB | Adobe PDF | Megtekintés/Megnyitás |
This item is licensed under a Creative Commons License