Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2550
Cím: | Ipar és építőipar Magyarországon |
Szerző(k): | Molnár Ernő |
Kulcsszavak: | ipar;építőipar;Magyarország |
Kiadás dátuma: | 2022 |
Kiadó: | Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola |
Típus: | dc.type.chapter |
Hivatkozás: | In Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 315-330. |
Absztrakt: | Magyarország mai ipara különböző korszakok egymásra rétegződő fejlődésének eredménye, ahol a mindenkori változásoknak jelentős alakítói voltak a korábbi korszakokból örökölt adottságok. Az iparosodás már a 19. század elején is a modernizáció egyik kulcskérdésének számított (Kossuth Lajos: „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.”). Az ipari forradalom kibontakozásáról ugyanakkor majd csak a dualizmus korának Magyarországán beszélhetünk. Az agrárjellegű, a birodalom belső munkamegosztásába élelmiszerek szállítójaként betagozódó magyar gazdaság egyrészt kihasználta a Monarchia kívülről védett piacán (és a dinamikus hazai piacon) kínálkozó lehetőségeket, másrészt az állam iparpártolási lépésekkel támogatta is a főként az élelmiszeripar, illetve a fém- és gépipar növekedését eredményező iparosodást. Miután azonban ez a folyamat Budapest második fővárossá fejlesztésére irányuló lépésekkel (monocentrikus vasúthálózat, nagyvárosi infrastruktúra) is párosult, a gyáripar térszerkezetében kiemelkedő szerepet játszott a főváros agglomerációja. Vidéken a szénmedencékhez kötődő iparosodás formált iparvidékeket (Északi-középhegység, Dél-Erdély), melyeken kívül néhány nagyobb város (például Pozsony, Temesvár, Győr) ipara vált számottevővé. A korszak öröksége egy jellemzően agrár-ipari gazdasági szerkezet, mely néhány innovatív iparágat (villamosgépgyártás, műszeripar, gyógyszergyártás) is képes volt felmutatni; másrészt a feldolgozóipar erős fővárosközpontúsága: utóbbi következménye, hogy az I. világháború után változó környezetben az ipari kapacitások nagy részét a trianoni Magyarország örökölte. |
Leírás: | https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2022/08/karpat_medence_foldrajza_e-kiadvany.pdf |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2550 |
ISBN: | 978-615-81834-4-4 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Ebben a gyűjteményben: | A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz |
Fájlok a dokumentumban:
Fájl | Leírás | Méret | Formátum | |
---|---|---|---|---|
Molnar_Erno_Ipar_es_epitoipar_Magyarorszagon_2022.pdf | In Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 315-330. | 4.99 MB | Adobe PDF | Megtekintés/Megnyitás |
This item is licensed under a Creative Commons License