Будь ласка, використовуйте цей ідентифікатор, щоб цитувати або посилатися на цей матеріал: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2550
Назва: Ipar és építőipar Magyarországon
Автори: Molnár Ernő
Ключові слова: ipar;építőipar;Magyarország
Дата публікації: 2022
Видавництво: Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Вид документа: dc.type.chapter
Бібліографічний опис: In Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 315-330.
Короткий огляд (реферат): Magyarország mai ipara különböző korszakok egymásra rétegződő fejlődésének eredménye, ahol a mindenkori változásoknak jelentős alakítói voltak a korábbi korszakokból örökölt adottságok. Az iparosodás már a 19. század elején is a modernizáció egyik kulcskérdésének számított (Kossuth Lajos: „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.”). Az ipari forradalom kibontakozásáról ugyanakkor majd csak a dualizmus korának Magyarországán beszélhetünk. Az agrárjellegű, a birodalom belső munkamegosztásába élelmiszerek szállítójaként betagozódó magyar gazdaság egyrészt kihasználta a Monarchia kívülről védett piacán (és a dinamikus hazai piacon) kínálkozó lehetőségeket, másrészt az állam iparpártolási lépésekkel támogatta is a főként az élelmiszeripar, illetve a fém- és gépipar növekedését eredményező iparosodást. Miután azonban ez a folyamat Budapest második fővárossá fejlesztésére irányuló lépésekkel (monocentrikus vasúthálózat, nagyvárosi infrastruktúra) is párosult, a gyáripar térszerkezetében kiemelkedő szerepet játszott a főváros agglomerációja. Vidéken a szénmedencékhez kötődő iparosodás formált iparvidékeket (Északi-középhegység, Dél-Erdély), melyeken kívül néhány nagyobb város (például Pozsony, Temesvár, Győr) ipara vált számottevővé. A korszak öröksége egy jellemzően agrár-ipari gazdasági szerkezet, mely néhány innovatív iparágat (villamosgépgyártás, műszeripar, gyógyszergyártás) is képes volt felmutatni; másrészt a feldolgozóipar erős fővárosközpontúsága: utóbbi következménye, hogy az I. világháború után változó környezetben az ipari kapacitások nagy részét a trianoni Magyarország örökölte.
Опис: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2022/08/karpat_medence_foldrajza_e-kiadvany.pdf
URI (Уніфікований ідентифікатор ресурсу): https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2550
ISBN: 978-615-81834-4-4
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Розташовується у зібраннях:A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz

Файли цього матеріалу:
Файл Опис РозмірФормат 
Molnar_Erno_Ipar_es_epitoipar_Magyarorszagon_2022.pdfIn Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 315-330.4.99 MBAdobe PDFПереглянути/Відкрити


Ліцензія на матеріал: Ліцензія Creative Commons Creative Commons