Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2550
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorMolnár Ernőhu
dc.date.accessioned2023-05-15T08:14:21Z-
dc.date.available2023-05-15T08:14:21Z-
dc.date.issued2022-
dc.identifier.citationIn Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 315-330.en
dc.identifier.isbn978-615-81834-4-4-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2550-
dc.descriptionhttps://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2022/08/karpat_medence_foldrajza_e-kiadvany.pdfen
dc.description.abstractMagyarország mai ipara különböző korszakok egymásra rétegződő fejlődésének eredménye, ahol a mindenkori változásoknak jelentős alakítói voltak a korábbi korszakokból örökölt adottságok. Az iparosodás már a 19. század elején is a modernizáció egyik kulcskérdésének számított (Kossuth Lajos: „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.”). Az ipari forradalom kibontakozásáról ugyanakkor majd csak a dualizmus korának Magyarországán beszélhetünk. Az agrárjellegű, a birodalom belső munkamegosztásába élelmiszerek szállítójaként betagozódó magyar gazdaság egyrészt kihasználta a Monarchia kívülről védett piacán (és a dinamikus hazai piacon) kínálkozó lehetőségeket, másrészt az állam iparpártolási lépésekkel támogatta is a főként az élelmiszeripar, illetve a fém- és gépipar növekedését eredményező iparosodást. Miután azonban ez a folyamat Budapest második fővárossá fejlesztésére irányuló lépésekkel (monocentrikus vasúthálózat, nagyvárosi infrastruktúra) is párosult, a gyáripar térszerkezetében kiemelkedő szerepet játszott a főváros agglomerációja. Vidéken a szénmedencékhez kötődő iparosodás formált iparvidékeket (Északi-középhegység, Dél-Erdély), melyeken kívül néhány nagyobb város (például Pozsony, Temesvár, Győr) ipara vált számottevővé. A korszak öröksége egy jellemzően agrár-ipari gazdasági szerkezet, mely néhány innovatív iparágat (villamosgépgyártás, műszeripar, gyógyszergyártás) is képes volt felmutatni; másrészt a feldolgozóipar erős fővárosközpontúsága: utóbbi következménye, hogy az I. világháború után változó környezetben az ipari kapacitások nagy részét a trianoni Magyarország örökölte.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherTermini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolaen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectiparhu
dc.subjectépítőiparhu
dc.subjectMagyarországhu
dc.titleIpar és építőipar Magyarországonen
dc.typedc.type.chapteren
Appears in Collections:A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Molnar_Erno_Ipar_es_epitoipar_Magyarorszagon_2022.pdfIn Molnár József és Papp Géza (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Természet, társadalom, gazdaság, néprajz. Monográfia. Budapest-Beregszász, Termini Egyesület-II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2022. pp. 315-330.4.99 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons