Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2597
Cím: Északkelet-Magyarország a kora újkorban (1526–1790): Vidékünk története a mohácsi vésztől a szatmári békéig (1526–1711)
Szerző(k): Csatáry György
Чотарі Юрій
Yurii Chotari
Kulcsszavak: Északkelet-Magyarország;kora újkor;1526-1790
Kiadás dátuma: 2021
Kiadó: II. RF KMF-„RIK-U” Kft.
Típus: dc.type.chapter
Hivatkozás: In Brenzovics László (szerk. biz. eln.): Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Monográfia. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 157-213.
Absztrakt: A mohácsi vész után az országrészek politikai viszonyainak rendezése, területi-politikai egységének helyreállítása meghatározta a magyar nemesség és a rendek életét, nem kevésbé a lakosságét. II. Lajos király halála hatalmi űrt okozott, és kettős királysághoz vezetett. A középkori magyar állam a területek, a tartományok, uradalmak és városok összességéből állt, melyek egységét a korona jelképezte. A nép szociális-gazdasági viszonyainak kedvezőtlen alakulása is veszélyeztette az állam egységét. A mohácsi vereség önmagában is katasztrofális volt, de a csatában odaveszett a katonai, politikai és egyházi elit jelentős része, ráadásul I. (Szapolyai) János és I. (Habsburg) Ferdinánd személyében két királyt választottak, ami a szultán törekvéseinek kedvezett. I. Szulejmán nem hódította meg az országot, hanem a Habsburgok ellenfelét, I. János királyt támogatva vazallusává tette, s vele együtt az ország középső és keleti felét az oszmánok érdekszférájába vonta. Az általunk vizsgált északkelet-magyarországi régió az újdonsült két országrész, a királyi Magyarország és Erdély határán terült el. A Habsburg uralkodói ház erőfeszítései ellenére nem tudta Erdélyt ellenőrzése alá vonni, ezért elismerték annak különállóságát, amely így sajátos történelmi szerepre kényszerült. A speyeri szerződés (1570) értelmében de jure a magyar korona alá tartozott. Erdély külön státusza leginkább a vármegyék ún. „autonómiájában” nyilvánult meg: a belső ügyeket a töröktől függetlenül irányíthatta, a függőség az adóban és a külső ügyekben volt meghatározó.
Leírás: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/11/karpatalja_tort_kotet_2021-11-11.pdf
https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00009184
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2597
ISBN: 978-617-8046-21-7
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Ebben a gyűjteményben:Csatáry György
Kárpátalja története. Örökség és kihívások

Fájlok a dokumentumban:
Fájl Leírás MéretFormátum 
Csatary_Gy_Videkunk_tortenete_a_mohacsi_vesztol_a_szatmari_bekeig_2021.pdfIn Brenzovics László (szerk. biz. eln.): Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Monográfia. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 157-213.12.65 MBAdobe PDFMegtekintés/Megnyitás


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons