Будь ласка, використовуйте цей ідентифікатор, щоб цитувати або посилатися на цей матеріал:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2597
Назва: | Északkelet-Magyarország a kora újkorban (1526–1790): Vidékünk története a mohácsi vésztől a szatmári békéig (1526–1711) |
Автори: | Csatáry György Чотарі Юрій Yurii Chotari |
Ключові слова: | Északkelet-Magyarország;kora újkor;1526-1790 |
Дата публікації: | 2021 |
Видавництво: | II. RF KMF-„RIK-U” Kft. |
Вид документа: | dc.type.chapter |
Бібліографічний опис: | In Brenzovics László (szerk. biz. eln.): Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Monográfia. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 157-213. |
Короткий огляд (реферат): | A mohácsi vész után az országrészek politikai viszonyainak rendezése, területi-politikai egységének helyreállítása meghatározta a magyar nemesség és a rendek életét, nem kevésbé a lakosságét. II. Lajos király halála hatalmi űrt okozott, és kettős királysághoz vezetett. A középkori magyar állam a területek, a tartományok, uradalmak és városok összességéből állt, melyek egységét a korona jelképezte. A nép szociális-gazdasági viszonyainak kedvezőtlen alakulása is veszélyeztette az állam egységét. A mohácsi vereség önmagában is katasztrofális volt, de a csatában odaveszett a katonai, politikai és egyházi elit jelentős része, ráadásul I. (Szapolyai) János és I. (Habsburg) Ferdinánd személyében két királyt választottak, ami a szultán törekvéseinek kedvezett. I. Szulejmán nem hódította meg az országot, hanem a Habsburgok ellenfelét, I. János királyt támogatva vazallusává tette, s vele együtt az ország középső és keleti felét az oszmánok érdekszférájába vonta. Az általunk vizsgált északkelet-magyarországi régió az újdonsült két országrész, a királyi Magyarország és Erdély határán terült el. A Habsburg uralkodói ház erőfeszítései ellenére nem tudta Erdélyt ellenőrzése alá vonni, ezért elismerték annak különállóságát, amely így sajátos történelmi szerepre kényszerült. A speyeri szerződés (1570) értelmében de jure a magyar korona alá tartozott. Erdély külön státusza leginkább a vármegyék ún. „autonómiájában” nyilvánult meg: a belső ügyeket a töröktől függetlenül irányíthatta, a függőség az adóban és a külső ügyekben volt meghatározó. |
Опис: | https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/11/karpatalja_tort_kotet_2021-11-11.pdf https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00009184 |
URI (Уніфікований ідентифікатор ресурсу): | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2597 |
ISBN: | 978-617-8046-21-7 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Розташовується у зібраннях: | Csatáry György Kárpátalja története. Örökség és kihívások |
Файли цього матеріалу:
Файл | Опис | Розмір | Формат | |
---|---|---|---|---|
Csatary_Gy_Videkunk_tortenete_a_mohacsi_vesztol_a_szatmari_bekeig_2021.pdf | In Brenzovics László (szerk. biz. eln.): Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Monográfia. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 157-213. | 12.65 MB | Adobe PDF | Переглянути/Відкрити |
Ліцензія на матеріал: Ліцензія Creative Commons