Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/261
Cím: | Az ukrajnai idegen nyelvi tanterv |
Egyéb cím: | The foreign language curriculum in Ukraine |
Szerző(k): | Huszti Ilona Густі Ілона |
Kulcsszavak: | idegen nyelvi tanterv;tantervtípusok;az oktatás tartalma;az oktatás céljai;idegennyelv-oktatás Ukrajnában |
Kiadás dátuma: | máj-2020 |
Kiadó: | Gondolat Kiadó |
Típus: | dc.type.article |
Hivatkozás: | In Modern Nyelvoktatás: A magyar alkalmazott nyelvészek és nyelvtanárok egyesületének folyóirata. 2020. május. 26. évfolyam, 1-2. szám. pp. 101-121. |
Sorozat neve/Száma.: | A magyar alkalmazott nyelvészek és nyelvtanárok egyesületének folyóirata;26. évfolyam, 1-2. szám |
Absztrakt: | Abstract. Today, four foreign languages are taught in public education at national level in public schools in Ukraine: English, German, French and Spanish. Teaching of foreign languages is realised in two contexts: in ordinary schools and in specialised schools. Evidently, the number of weekly foreign language hours at specialised schools is significantly higher. The two contexts use different curricula because of the different number of lessons and the content of teaching.
The paper presents the results of a document analysis, the aim of which was to introduce the foreign language curriculum currently in use in Ukraine and outline, in a brief historical review, where the foreign language education started and where it has led up to the present moment.
In 2017, Ukrainian public education underwent a reform. In the 2017/2018 school year, they started teaching in the first grade according to the concept of the “New Ukrainian School”. In the curriculum used here, the teaching content is divided into areas of education, within which it is not concretely specified how many lessons per week is provided for teaching foreign languages. All that is specified is the number of hours in the linguistic / literary field. On the one hand, the advantage is that it gives schools autonomy concerning decision-making about the division of hours. On the other hand, Hungarian schools are disadvantaged because, in addition to Ukrainian and English, they also have to include hours on Hungarian, usually at the expense of foreign languages.
Because of the urgent, demanding nature of the curriculum, there may be a danger that teachers, also due to pressure from the Education Departments of local authorities, will teach the curriculum superficially just to meet curricular expectations. However, if this happens, it can be fatal to the students’ level of knowledge, which can lead to an obvious decline. Absztrakt. Az ukrajnai közoktatás állami iskoláiban négy idegen nyelvet tanítanak: az angolt, a németet, a franciát és a spanyolt. Választott tantárgyként ezekből a nyelvekből külső független érettségi vizsgát is tehetnek a végzősök. A tanítás általános idegen nyelvi oktatás, illetve szakosított oktatás keretein belül folyik. A szakosított vagy elmélyített oktatás során lényegesen magasabbak a heti idegen nyelvi óraszámok az iskolában. Az óraszámokon kívül a tanítás tartalma is eltérő, ezért fordulhat elő az, hogy a két kontextus különböző tantervet használ. Azon iskolák száma, ahol nem elmélyített tanterv szerint, azaz ahol nem emelt óraszámban oktatják az idegen nyelveket, sokkal nagyobb Ukrajnában, ezért mi is az ilyen iskolák számára készült tanterveket választjuk kutatásunk tárgyául. A tanulmány dokumentumelemzés eredményeit mutatja be, melyet azzal a céllal adunk közre, hogy ismertessük az Ukrajnában jelenleg használatban lévő idegen nyelvi tantervet, illetve rövid történelmi áttekintés keretén belül felvázoljuk, hogy a dokumentált alapokat tekintve honnan indult és hová ért az idegennyelv-oktatás. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Ukrajnában a korábban használt tantervek voltak hatályosak. Új idegen nyelvi tantervre, mely már a kommunikatív nyelvoktatásra alapozott, egészen 1998-ig kellett várni. A következő tantervet 2001-ben adta ki Ukrajna Oktatási és Tudományos minisztériuma, melyben a Közös európai referenciakeret (CEFR 2001) előírásai szerint világosan meghatározták a tanulók számára elérni kívánt célokat, nyelvi szinteket. Majd a 2003/2004-es tanévtől az idegen nyelvek tanulását már az elemi iskola 2. osztályától (7 éves kortól) kezdve kötelezték. Ennek eredményeként 2005-ben újabb tanterv látott napvilágot, melyet azóta évente felülvizsgálnak, kibővítenek, a változásokat pedig a minisztérium hivatalos honlapján teszik közzé. Elméleti kutatásunk során célul tűztük ki, hogy a tantervi változások időbeli áttekintését az olvasók elé tárjuk, és egyben rávilágítsunk a változások szükségességére, illetve elemezzük azokat minőségileg. Emellett bemutatjuk, hogy a megváltozott tanterv milyen következményekkel járhat a tanulók nyelvi tudásszintjét, illetve az idegennyelv- tanárok tanítási szokásait illetően, továbbá azt, hogy milyen lehet a tantervi előírások hatása az idegennyelv-tanítási folyamatokra. |
URI: | http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/261 |
ISSN: | 1219-638X |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Ebben a gyűjteményben: | Huszti Ilona |
Fájlok a dokumentumban:
Fájl | Leírás | Méret | Formátum | |
---|---|---|---|---|
Huszti_I_Az_ukrajnai_idegen_nyelvi_tanterv_2020.pdf | In Modern Nyelvoktatás: A magyar alkalmazott nyelvészek és nyelvtanárok egyesületének folyóirata. 2020. május. 26. évfolyam, 1-2. szám. pp. 101-121. | 543.95 kB | Adobe PDF | Megtekintés/Megnyitás |
This item is licensed under a Creative Commons License