Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2622
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorSzamborovszkyné Nagy Ibolyahu
dc.contributor.authorСамборовскі-Нодь Ібояuk
dc.contributor.authorIbolya Szamborovszky-Nagyen
dc.date.accessioned2023-06-01T14:24:33Z-
dc.date.available2023-06-01T14:24:33Z-
dc.date.issued2021-
dc.identifier.citationIn Brenzovics László (szerk. biz. eln.): Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Monográfia. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 644-650.en
dc.identifier.isbn978-617-8046-21-7-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2622-
dc.descriptionhttps://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/11/karpatalja_tort_kotet_2021-11-11.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00009184en
dc.description.abstractMikor 1982 novemberében Brezsnyev meghalt, helyére szinte egyhangúlag Jurij Andropovot választották meg, aki addig a KGB élén állt, s aki ismeretei birtokában elindította az oktatás akkori állapotának felmérését. Elismerték, hogy szinte minden munkavégzésnél előtérbe került az intellektuális vonal. A párt pedig határozott: „…jó az a módszer, hogy az oktatást vonják össze a termelői munkával. Keményen ki kell tartani amellett, hogy az iskolások hozzászokjanak és szeressék a hasznos munkát. Lehet az fizikai vagy szellemi, de igazi termelői munkának kell lennie, s a társadalom számára értékesnek.” Andropov 1984. február 9-én meghalt, viszont az oktatási szférában előkészített változtatásokat azért mégsem fújta el a szél, mivel az őt követő pártvezetés – két hónap múlva – minden átdolgozás nélkül fogadta el a tervezeteket. Aki aláírta a szovjet birodalom utolsó nagy iskolareformjáról szóló rendeletet, az már Konsztantyin Csernyenko volt. 1984 áprilisában öt egymást követő határozatban foglalkoztak az oktatással, és mindegyikkel a kommunista nevelés megerősítését, valamint a gazdaság munkaerő-szükségleteinek jobb kielégítését próbálták elérni. Ha tartalmilag nézzük meg ezeket a rendeleteket, akkor azok valójában hosszú távú közoktatási tervek voltak. Célmeghatározásuk szerint a Lenin által megfogalmazott egységes munka- és politechnikai iskola elveinek helyreállítását szerették volna elérni. (Ez utóbbi volt az 1959- es hruscsovi iskolareform alapcélja is.) Ám nemcsak a célok és az ideológiai elvek csengtek egybe, de a kialakult kényszerítő helyzet is – a felsőoktatás nem tudta befogadni az oda magas számban felvételizni óhajtókat, miközben a termelői szférában (ipar, mezőgazdaság) munkaerőhiánnyal küszködtek. A fennálló súlyos problémát a középiskolai végzősök legalább felének szakmunkásképzőbe történő irányításával szerették volna megoldani.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherII. RF KMF-„RIK-U” Kft.en
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectideológiai harchu
dc.subjectközoktatáshu
dc.subjectKárpátaljahu
dc.titleA bomlás évtizede (1982–1991): Az ideológiai harc fokozása a közoktatásbanen
dc.typedc.type.chapteren
Appears in Collections:Kárpátalja története. Örökség és kihívások
Szamborovszkyné Nagy Ibolya

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
SZNI_Az_ideologiai_harc_fokozasa_a_kozoktatasban_2021.pdfIn Brenzovics László (szerk. biz. eln.): Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Monográfia. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 644-650.2.01 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons