Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2634
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorDeák Ágneshu
dc.date.accessioned2023-06-12T10:23:48Z-
dc.date.available2023-06-12T10:23:48Z-
dc.date.issued2021-
dc.identifier.citationIn Molnár D. Erzsébet és Molnár Ferenc (szerk.): Társadalomtudományi Tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tanulmánykötete. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 11-27.en
dc.identifier.isbn978-617-7868-64-3-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2634-
dc.descriptionhttps://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/04/lttk-tord-9.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00010505en
dc.description.abstractAz európai államokat a nemzetállami ideál vonzása komoly feladat elé állította a 19–20. században, s nincs ez másképp a 21. században sem. A nemzetiségi szempontból többé-kevésbé vegyes lakosságú államoknak olyan államszervezeti modelleket kellett kialakítaniuk, melyek biztosították az állami szuverenitás egységének megőrzését, ugyanakkor eleget tettek bizonyos mértékig a modern nemzeti gondolat azon követelményének, hogy a nemzeti-etnikai csoportok önálló kulturális és politikai közösségekként is megjelenhessenek valamilyen formában az államszervezetben. A 19. század közepi Magyarország politikai elitjének is ezzel a feladattal kellett szembenéznie. Az 1848−1849-es forradalom és szabadságharc időszakának heves, a Délvidéken és Erdélyben polgárháborúig élesedő nemzetiségi küzdelmei tanulságát a magyar liberális és konzervatív politikai elitek igyekeztek levonni: alaptétellé vált, hogy a közjogi helyzet rendezése, Magyarországnak a Habsburg birodalmi kereten belüli jogállásának hosszabb távon is tartós rendezése csak akkor képzelhető el, ha azzal párhuzamosan nemzetiségi törvényjavaslat születik, mely biztosítja a Magyarországon élő nem magyar anyanyelvű állampolgárok anyanyelvhasználathoz és kultúrájuk fejlesztéséhez fűződő jogait – miközben azt továbbra is határozottan elutasították, hogy az ország politikai, illetve közigazgatási egységét nemzetiségi közigazgatási kerületek vagy nemzetiségi elv alapján szervezett megyék létrehozásával lazítsák.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherII. RF KMF-„RIK-U” Kft.en
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectnemzetiségi törvényjavaslathu
dc.subjectnyelvhasználathu
dc.subjectMagyarországhu
dc.subject1861-1868hu
dc.titleNemzetiségi törvényjavaslat-változatok Magyarországon, 1861–1868en
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Társadalomtudományi Tanulmányok

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Deak_Agnes_Nemzetisegi_torvenyjavaslat_valtozatok_Magyarorszagon_1861_1868_2021.pdfIn Molnár D. Erzsébet és Molnár Ferenc (szerk.): Társadalomtudományi Tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tanulmánykötete. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 11-27.549.11 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons