Az okosvárosok komplex mutatószámainak tartalmi és módszertani kérdései

Abstract

Abstract. As the popularity of smart city research is increasing, the “measurement” of “smartness” became also a popular research topic. The paper deals with the problem of creating composite index numbers for the evaluation of smart city projects and for the comparison of “smartness” of cities. These composite indicators are popular tools of technocrats and bureaucrats, but the transformation of a multi-indicator system into a one-dimensional metric scale is a highly questionable practice.

Az okosváros-kutatások népszerűségével együtt az okosvárosság mérésére irányuló próbálkozások szintén népszerűvé váltak a közelmúltban. A mutatószámok kifejlesztése kutatói közösségek, kutatóintézetek részéről is megfigyelhető és az okosváros-projekteket tervezők, beruházók, finanszírozók hatásvizsgálatra, adatvezérelt döntéshozatalra és elemzésre irányuló igényével is egybeesik. A mérések során jellemzően nem egy vagy néhány alapindikátort használnak, hanem nagyon sok, olykor száznál is több alapmutatóból képzett komplex mutatószámot vagy mutatószámokat. A tanulmány ezeknek a tartalmi problémáit vázolja. A különféle javasolt indikátorok megvizsgálása ugyanis azt mutatja, hogy ezekben többségben vannak a teljesen hagyományos gazdasági-társadalmi jelzőszámok, a nem hagyományos, de a digitalizációval semmilyen kapcsolatban nem lévő mutatók és kisebbségben a valódi digitális mutatók, amelyek kapcsolatban állhatnak az okosváros-fejlesztésekkel.