Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2671
Title: Erdőtermészetesség mérése a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum területén
Other Titles: Дослідження природності лісів на території Великодобронського зоологічного заказника
Authors: Hadar Bianka
Годор Біонко
Keywords: erdőtermészetesség;cönológiai felvételezés;Ukrajna erdőgazdasága;Ungvári Erdőgazdaság;Plot;Szubplot
Issue Date: 5-Jun-2023
Publisher: Biológia és Kémia Tanszék
Type: dc.type.master
Citation: Hadar Bianka: Erdőtermészetesség mérése a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum területén. Biológiai és Kémia Tanszék, Beregszász, 2023. 64 p.
Abstract: Diplomamunkám során a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum 20 számú erdőtagjában végeztünk méréseket. Az előre megfogalmazott célokat és feladatokat elvégeztük, megismerkedtünk az erdőtermészetesség mérésének módszertanával, melyet sikeresen kipróbáltunk. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a módszer alkalmazása a területen jól kivitelezhető. Elvégeztük az erdőtag cönológiai felvételezését is. Az erdőállapot-felmérés eredményeit 4 mintavételi pont adatai alapján közöltük. A főkategóriák szerinti besorolás alapján egyértelműen kimondható, hogy a kutatott 4 mintavételi terület középkorú vagy idős erdőnek felel meg. A terület fafajokban gazdag, a vizsgált területeken összesen 8 fajt rögzítettünk: Acer campestre, Acer tataricum, Carpinus betulus, Fraxinus angustifolia, Populus tremula, Quercus petraea, Quercus robur, Salix alba. Ezek közül is a leggyakrabban előforduló fajok a Quercus robur és a Carpinus betulus. A lombkoronaszint záródási arányát tekintve eltérő adatokat kaptunk, mivel őszi, illetve tavaszi aszpektusban végeztük a felvételezést. Az állomány ennek függvényében közepes fokú záródást mutatott. Az állomány fontos jellemzője a fafajok átmérő-osztályonkénti besorolása. A legnagyobb csoportot a 8 cm m <dbh ≤ 20 cm átmérőosztály alkotta 39 egyeddel, ezt követte a 50 cm <dbh 14 egyeddel. Vizsgálatunk során csupán egy pontban rögzítettük álló holtfát. Míg fekvő holtfát két területen dokumentáltunk, a 3 és 4 pontban, ezek korhadási állapota viszonylag előrehaladott volt. A lágyszárúak összborítását tekintve a mintavételi pontokban eltérő adatokat rögzítettünk. A legnagyobb borítási értéket a 1 pontban dokumentáltuk, a legalacsonyabbat pedig a 2 pontban, ennek oka a őszi aszpektusban végzett felvételezés. A 4. pontban szintén alacsony értéket mértük, ez a lombkoronaszint magasa záródásával van összefüggésben. Rögzítettük a domináns lágyszárúakat is az adott pontokban. A feljegyzett fajok között adventív fajként az Erigeron annuus említhető meg. Illetve sikerült dokumentálnunk az Ukrajnában védett Platanthera bifolia-t. Őshonos nitrofil és bolygatás jelző fajok közül a Galium aparine és az Urtica dioica került feljegyzésre. A 20 sz. erdőtagban végzett cönológiai vizsgálat során, a területről összeírt fajok száma 63, ebből 1 védett a Plathanthera bifolia. A fajok száma a négyzetben 30-17 között változott. A fajokat elemeztük flóraelem, cönotípus, életforma, T-, W-, R-értékek és Simon-féle (2000) TVK mutatók alapján. A flóraelem spektrum azt mutatja, hogy egyértelműen az eurázsiai elemek dominálnak. A cönotípus szerinti eloszlás alapján a NVR 20 sz. erdőtagjára a Fagetalia, Fagion, Carpion, Querco-Fagetea csoportba tartozó fajok a legjellemzőbbek, mely a fajok 72%-át teszi ki. Életforma alapján a Hemikryptophyták 30%, és a M (Cserjék) vannak jelen 14%. Az ökológiai mutatók szerint: T-érték szerint a lomberdő klíma dominál a területen (5-ös érték) (28 %), ezen belül pedig az atlantikus fajok (55%). W-érték alapján legnagyobb számban az üde (5 érték) képviselői fordulnak elő (30%), ezt követi a mérsékelten üde (4 érték) 20%-al. R-érték szerint a terület talaját tekintve közel semleges (3) a fajok 45%-a tartozik ebbe a kategóriába, ez viszont eltér az előző évek talajvizsgálatainak eredményeitől, mely szerint a terület savanyú kémhatású. A természetvédelmi értékkategóriák eloszlása alapján elmondható, hogy az erdőtag természetes, hiszen a kísérő fajok dominálnak (K/34 faj). Azonban megjelentek gyom- és adventív fajok is a területen, mint például: Galium aparine, Robinia pseudoacacia, Stellaria media (GY), Impatiens parviflora (A). Nagy fajszámmal vannak jelen a területen a zavarástűrő fajok (TZ/12 faj). Az adatok kiértékelése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a területen leginkább egy Alföldi gyertyános tölgyest (Circeo-Carpinetum) találunk. A lombkorona szint jellemző fajai az Acer campestre, Quercus petrea, Quercus robur és a Carpinus betulus, Megjelenik a magas kőris is. A cserjeszint gyakori faja a Cornus sanguinea, a Crataegus laevigata, az Euonymus europaeus és az Acer tataricum. A gyepszintben mind a Fagetalia, mind a Querco-Fagea fajok nagy részaránnyal szerepelnek.
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2671
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Biológia tanszék

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Hadar_B_Erdotermeszetesseg_merese_a_Nagydobronyi_Vadvedelmi_Rezervatum_teruleten_2023.pdfHadar Bianka: Erdőtermészetesség mérése a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum területén. Biológiai és Kémia Tanszék, Beregszász, 2023. 64 p.4.38 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons