Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2734
Full metadata record
DC Field | Value | Language |
---|---|---|
dc.contributor.author | Gajdos Katalin | hu |
dc.contributor.author | Гайдош Каталін | uk |
dc.date.accessioned | 2023-07-14T08:29:53Z | - |
dc.date.available | 2023-07-14T08:29:53Z | - |
dc.date.issued | 2023 | - |
dc.identifier.citation | Gajdos Katalin: A geofizikai terek kapcsolata Kárpátalja geodinamikai állapotával a Föld mágneses terének és a környezet radioaktív hátterének monitorozási eredményei alapján. Földtudományi és Turizmus Tanszék, Beregszász, 2023. 77 p. | en |
dc.identifier.uri | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2734 | - |
dc.description.abstract | A természeti katasztrófák között a földrengések okozhatják a legnagyobb károkat, azonban ezek bekövetkezésének helyszínét és erősségét általában nem lehet előre megjósolni. A földrengések különlegessége abban rejlik, hogy nem lehet meghatározni annak helyszínét és erősségét. Ezért is tartsák a földrengéseket, olyan különleges típusú eseménynek. A Ma már rendkívül fontos, hogy a földrengés-veszélyezettséget megállapítsuk, még Magyarország területén is, ahol közepes méretű rengések csak viszonylag ritkán fordulnak elő (40-50 évente). Ez annak köszönhető, hogy az emberi élet védelme az évek során egyre fontosabbá vált, és az emberek tömegei veszélyeztetettek lehetnek egy esetleges katasztrófa esetén. Az emberi élet védelme érdekében a kockázatos létesítmények építése során kötelező előírni a veszélyeztetettségi számítások elkészítését. A földrengés veszélyezettség megállapításához szükséges ismernünk a vizsgált terület szeizmogén zónáit, azaz a várható rengések méretét és gyakoriságát. Azonban a történelmi adatok alapján a paramétereket nem lehet meghatározni (Zsíros T: Egyetemi Kiadó, Budapest, 2000). A földrengéseket okozó mechanizmusok ismeretében lehet pontosabbá tenni a földrengés veszélyeztetettség becslését. Kutatásom folyamán megállapítottam, hogy a Kárpát-medencét erősen észrevehető szeizmikus aktivitás jellemzi, amely legnagyobb számban földrengéseket okozhat különösen a kárpátaljai mélyedés mentén. A hegyi vidékek részein az Ukrán Kárpátok nem rendelkeznek olyan szeizmikus aktivitással, de történelmi leírásokat vannak róla. Amelyben le volt írva, hogy egy 7-es erősségű földrengést rázta meg a régiót 1872-ben Dovhy-ban és 1908-ban Szvaljavan (Nazarenko L. Magán Kiadó, Kijev, 2012). Ebből azt a következtetést vontam le, hogy az Ukrán Kárpátok jelenleg az orogén fejlődési szakasz végén van, és egy kicsi, de kifejezetten gyenge szeizmotektonikus aktivitás jellemzi őket, amelyet a helyi szeizmicitás elemzése is megerősít. A munkám során szeretnék kitérni a Föld mágneses terére és annak hatására az élővilágra. Ezen kívül megvizsgálom Kárpátalja belső depressziós szeizmikus folyamatát és a Föld mágneses terének és a környezet radioaktív hátterének monitorozási eredményeit. A szeizmográf adatai által következtetéseket tudtam levonni, hogy milyen erősségű rengés volt az adott időben és helyen. A 2022-es szeizmográf adatait sikeresen begyűjtöttem és elemeztem. Majd egy összképek kaptam Kárpátalja szeizmicitásáról. A kutatás tárgya: a mágneses tér paramétereinek variációi, a mágneses tér dinamikája, a kéreg modern vízszintes mozgásainak dinamikája és ezek összefüggései a helyi szeizmicitás megnyilvánulásával. Kutatási módszerek: a mágneses tér variációinak, a kéreg elmozdulásának vizsgálata az Avas mélytörés zónájában, a helyi szeizmicitás térbeli és időbeli eloszlásának felépítése, a szeizmikus aktiváció időintervallumainak összehasonlítása, anomális kéregmozgások és a Föld mágneses mező indukciós vektorának anomáliái. Ezen a kutatás igen fontos a földrengésre hajlamos földrészekben geológiai folyamatok modelljének tanulmányozásához. A téma aktualitását tekintve kimagasló, hiszen a földrengések előrejelzését még a pontos műszerek sem tudják meghatározni. Az erős földrengések képesek előidézni pusztító tengerrengést, más néven cunamit. A szökőár óránkként 600 km sebességgel is terjed, bár a lapos partokon bizonyosmértékig lelassul. Legpusztítóbb szökőár az 1876-s évben volt a Bengál-öböl északi partján 200 000 ember halálát követelte meg. Tehát a földrengések előrejelzése igen is fontos, rengeteg ártatlan emberi életet meg lehetne menteni. | hu |
dc.language.iso | hu | en |
dc.publisher | Földtudományi és Turizmus Tanszék | en |
dc.rights | Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States | * |
dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ | * |
dc.subject | geofizika | hu |
dc.subject | Kárpátalja | hu |
dc.subject | geodinamika | hu |
dc.subject | mágneses tér | hu |
dc.subject | геофізика | uk |
dc.subject | Закарпаття | uk |
dc.subject | геодинаміка | uk |
dc.subject | магнітне поле | uk |
dc.title | A geofizikai terek kapcsolata Kárpátalja geodinamikai állapotával a Föld mágneses terének és a környezet radioaktív hátterének monitorozási eredményei alapján | en |
dc.title.alternative | Зв'язок геофізичних полів із геодинамічним станом Закарпаття за результатами моніторингу магнітного поля Землі та радіоактивного фону середовища | en |
dc.type | dc.type.bachelor | en |
Appears in Collections: | Földrajz tanszék |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Gajdos_K_A_geofizikai_terek_kapcsolata_Karpatalja_geodinamikai_2023.pdf | Gajdos Katalin: A geofizikai terek kapcsolata Kárpátalja geodinamikai állapotával a Föld mágneses terének és a környezet radioaktív hátterének monitorozási eredményei alapján. Földtudományi és Turizmus Tanszék, Beregszász, 2023. 77 p. | 1.53 MB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License