Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2780
Title: Kelet-közép-európai fővárosok vízparti megújulása Budapest, Belgrád és Kijev példáján
Other Titles: Waterfront renewal in CEE capitals – the case of Budapest, Belgrade and Kyiv
Authors: Tolnai Gábor
Keywords: vízpart;posztszocialista város;Budapest;Belgrád;Kijev
Issue Date: 2020
Publisher: „RIK-U” Kft.
Type: dc.type.study
Citation: In Berghauer Sándor et al. (szerk. biz.): Társadalomföldrajzi folyamatok Kelet-Közép-Európában: problémák, tendenciák, irányzatok. Nemzetközi földrajzi konferencia Beregszász, 2020. március 26–27. Tanulmánykötet. 1. kötet. Ungvár, „RIK-U” Kft., 2020. pp. 221-229.
Abstract: A legtöbb városnak van valamilyen kapcsolata a vízzel, a part hasznosítása az esetek jelentős részében a településsel egykorú. Míg az ipari forradalom előtt a város és vízpartja sok szálon fonódott össze, az indusztriális városok létrejöttével ez a kapcsolat gyengült, a kikötői ipar létesítményei kiszorították a korábbi sokszínűséget. A posztindusztriális város létrejöttével, a vízparti megújulással a kötelék ismét erősödni látszik (Dijk–Pinheiro 2003). A kikötők és vízparti ipari zónák hanyatlása az 1960–70-es években kezdődött az észak-atlanti térségben. Ehhez a hagyományos ipari termelés kiszorulása mellett az is hozzájárult, hogy a hatékonyabb konténeres szállítás érdekében új kikötőket építettek a városokon kívül (Hoyle et al. 1988). A hátramaradó, városközpontokhoz közelebbi vízpartok újrafejlesztése először Észak-Amerika egyes városaiban jelent meg. Az 1980-as évekre Európában és más angolszász országokban is felbukkant, majd fokozatosan átterjedt a centrumtérségek kisebb városaira is, az ezredfordulótól pedig a félperifériák, perifériák országaiban is megjelent (Hoyle 2000, Schubert 2011). Jellemzően azonban továbbra is a globális városversenyben kedvező pozícióban levő nagyvárosok a folyamat nyertesei. A szocialista és gyarmati múltú területeken sok esetben még mindig a centrumtérségek évtizedekkel ezelőtti fejlesztési gyakorlatainak másolása zajlik, ami az ottani városi vízpartokat kedvezőtlen irányba viheti.
Abstract. I start the paper with a brief explanation of ʻwaterfront’ and its relation to ʻpost-socialist city’. Then I turn to three CEE capitals to describe some typical features. Budapest is an example of multiple fails of large-scale event-oriented regeneration, due to political and financial reasons. In Belgrade a transnational investor is over-supported by the nation-state. The riversides of Kyiv are captured by the political and economic elite, via hidden expansion.
Description: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2020/09/final_1_kotet-foldrajzfkonf-2020-07-14.pdf
https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00008119
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2780
ISBN: 978-617-7868-12-4
978-617-7868-13-1 (T. 1)
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Társadalomföldrajzi folyamatok Kelet-Közép-Európában: problémák, tendenciák, irányzatok – 1. kötet

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Tolnai_Gabor_Kelet_kozep_europai_fovarosok_vizparti_megujulasa_Budapest_Belgrad_es_Kijev_peldajan_2020.pdfIn Berghauer Sándor et al. (szerk. biz.): Társadalomföldrajzi folyamatok Kelet-Közép-Európában: problémák, tendenciák, irányzatok. Nemzetközi földrajzi konferencia Beregszász, 2020. március 26–27. Tanulmánykötet. 1. kötet. Ungvár, „RIK-U” Kft., 2020. pp. 221-229.1.14 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons