A magyarországi skanzenek idegenforgalmi szempontú vizsgálata

Abstract

A nemzetközi turizmusban tapasztalható tendenciák azt mutatják, hogy a népi kultúra turizmusban betöltött szerepe egyre jelentősebb. Ez összefügg a turizmusban az elmúlt évtizedekben kimutatható más jelenségekkel. A diszkrecionális jövedelmek tartós növekedésével a nyári-téli fő szabadság mellett a további utazások többnyire közeli (belföldi) desztinációkat céloznak meg. A média térnyerése, a folyamatosan bővülő ismeretterjesztő csatornák, az internet felkelthetik, fokozhatják az autentikus értékek iránti figyelmet. A szenior turizmus növekszik, az idősödők körében kiemelt vonzerőt jelentenek – részben nosztalgiából – a népi kulturális és építészeti értékek (Gyuricza 2019). Az ökoturizmus bővülésével a helyi lakosság kultúrája is nagyobb teret kap. Erősödik a „gyökerek kutatása” iránti igény, a Németországból a hetvenes években indult „Heimattourismus” (szülőföldturizmus), amely egyrészt a szülőföld, másrészt felmenőink életének megismerésére irányul (Ilyés 2003). Emellett a gasztronómiai turizmus is bővül, ezen belül a népi gasztronómiai termékek fokozottan előtérbe kerülnek. Mindezek alapján elmondható, hogy a népi kultúra és a turizmus kapcsolatának vizsgálata rendkívül fontos.

Abstract. Today we can globally detect that the penetration of alternative tourism and within that the role of folk culture within tourism is becoming more and more significant. The folk values in tourism appear in the most spectacular and concentrated way in the outdoor museums. In our study we analyse how these international trends can be detected in Hungary. With this object we analyse the data of the outdoor museums both concerning supply (development, extension, programmes) and demand (number of visitors).