A kárpátaljai magyarok felekezeti megoszlása a SUMMA 2017 felmérés eredményeinek tükrében

Abstract

A vallási összetétel vizsgálatát a posztszovjet térség országaiban, így Ukrajnában és azon belül Kárpátalján is rendkívül megnehezíti a felekezeti megoszlás statisztikai nyilvántartásának, és a vonatkozó népszámlálási kérdéseknek a hiánya. Az ukrajnai népszámlálások sorozatos elhalasztása következtében kialakult adathiány mérséklése érdekében 2017-ben a kárpátaljai magyarok körében demográfiai felmérést végeztünk, amely a SUMMA 2017 nevet kapta. Kutatásunk fő célul azt tűzte ki, hogy megbecsülje a Kárpátalján élő magyarok számát és demográfiai jellemzőit, emellett módot adott a nemzetrész felekezeti összetételére vonatkozó szórványos ismeretek pontosítására is. A felmérés eredményeként sikerült az eddigi becsléseknél jóval pontosabb képet alkotni a népesebb felekezetek arányáról Kárpátalja magyar népességén belül, mind megyei, mind települési szinten. Tanulmányunkban bemutatjuk a három legszámosabb felekezet, a református, a római katolikus és a görög katolikus elterjedésének a földrajzi sajátosságait a nemzetrészen belül. Kitérünk a vallási összetétel utóbbi évtizedekben végbement változásának a sajátosságaira, illetve azok okaira. Végül elemezzük néhány releváns demográfiai-társadalmi mutató összefüggéseit a felekezeti hovatartozással. Kutatási eredményeink alapján az mondható el, hogy a kárpátaljai magyarság felekezeti megoszlása eltér a korábbi népszámlálásokban rögzített struktúrától, illetve az egyes egyházak által közölt adatoktól. Ezen változások fő okai a 20. század történelmi kataklizmáiban, valamint a kárpátaljai magyarság demográfiai viszonyainak változásában keresendők. Felmérésünk szerint a kárpátaljai magyarok közel 2/3-a tartozik a református egyházhoz, ami jóval magasabb, mint a korábbi évekre vonatkozó adatok és becslések. Emellett nőt az ortodox magyarok száma és aránya is. Ezzel szemben a zsidó közösség szinte teljesen eltűnt Kárpátaljáról, valamint csökkent a római katolikus felekezethez tartozók aránya.

Резюме. Вивчання розподілу населення за релігійною ознакою в країнах пострадянського простору, в тому числі в Україні та на Закарпатті, надзвичайно ускладнене відсутністю статистичного відліку конфесійного складу, а також відповідних питань в програмі переписів населення. Для хоча б часткового усунення браку даних, який утворився внаслідок серійного перенесення чергового перепису населення в Україні, в 2017 році проведено демографічне дослідження методом анкетного опитування під назвою «SUMMA 2017». Головною метою дослідження було оцінити чисельність та демографічні характеристики закарпатських угорців, крім того стало можливим уточнити фрагментарні відомості стосовно конфесійного складу етнічної спільноти. В результаті опитування отримано більш точну та детальну в порівнянні з попередніми оцінками картину щодо частки окремих конфесій серед угорців Закарпаття, як в розрізі області, так і окремих поселень. Представлено географічні особливості поширення трьох найчисельніших релігійних спільнот – реформатської, римо-католицької та греко-католицької. Розглядаються особливості змін релігійного складу за останні десятиріччя, а також їхні можливі чинники. На завершення проаналізовані взаємозв’язки окремих соціально-демографічних показників із конфесійною приналежністю.

Abstract. The study of the religious composition in the countries of the post-Soviet space, including Ukraine and Transcarpathia, is made extremely difficult by the lack of statistical records of the religious breakdown and the absence of relevant census questions. In order to fill the data gap caused by the repeated postponement of censuses in Ukraine, we conducted a demographic survey of ethnic Hungarians in Transcarpathia in 2017, called SUMMA 2017. The main objective of the survey was to estimate the number and demographic characteristics of Hungarians living in Transcarpathia, and to provide a more precise estimate of the sporadic knowledge of the denominational composition of them.As a result of the survey, it was possible to obtain a much more accurate picture of the proportion of the largest denominations within the Transcarpathian Hungarians, both at county and settlement level, than previous estimates. The geographical distribution of the three most numerous denominations, Reformed, Roman Catholic and Greek Catholic, in the region are presented. The specificities of the changes in the religious composition in recent decades and their causes are discussed. Finally, we analyse the correlation of some relevant socio-demographic indicators with denominational affiliation.Based on the results of our research, it can be stated that the religious composition of the Hungarian population in Transcarpathia differs from the structure recorded in previous censuses and from the data reported by the individual churches. The main reasons for these changes can be found in the historical cataclysms of the 20th century, as well as in the changing demographic conditions of Transcarpathian Hungarians. According to our survey, nearly 2/3 of the Hungarians in Transcarpathia belong to the Reformed Church, which is much higher than the data and estimates for previous years. In addition, the number and proportion of Orthodox Hungarians also increased. In contrast, the Jewish community almost completely disappeared from Transcarpathia, and the proportion of those belonging to the Roman Catholic denomination decreased.