Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454
Title: | Stefán Ágoston és az első világháborút követő hatalomváltás Északkelet-Magyarországon |
Authors: | Szakál Imre Сакал Імре Szakal Imre |
Keywords: | Ruszka Krajna;Stefán Ágoston;Északkelet-Magyarország |
Issue Date: | 2019 |
Publisher: | Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága |
Type: | dc.type.researchStudy |
Citation: | In Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618. |
Abstract: | 2019-ben lesz száz éve annak, hogy Kárpátalja Podkarpatská Rus néven egységes közigazgatási régióvá szerveződött. Ezzel a frissen megalakult csehszlovák államban egy új régió jött létre, mely száz év elteltével a helyi közösségek lokális identitásának keretét képezi. A területi egység megszületése óta eltelt egy évszázad alatt jelentős mennyiségű, különböző szakmai megfontolások, s néha politikai motivációk által meghatározott tudományos munka született Kárpátalja, pontosabban a Kárpátalja nevű régióba szervezett terület történetéről. Természetesen ezek között több olyan írás is van, melyek részben vagy teljes egészében a biográfia műfajához nyúltak. Úgy vélem, a terület történetében kisebb vagy nagyobb szerepet játszó személyek élettörténetének szakszerű tanulmányozása új eredményekkel szolgálhat a Kárpátaljával foglalkozó történetírás számára. A történettudományban alkalmazott biográfiai módszer a 19. századi klasszikus kereteket átlépve napjainkra társult egy társadalomtörténeti szemléletmóddal, melynek köszönhetően nem, vagy nem csupán a történet főszereplőjének életútja a vizsgálódás elsődleges tárgya, hanem az a történeti közeg, amiben tevékenységét kifejtette. Az életrajz egy szélesebb körű vizsgálódás origójává válik, nem csupán az ismert életrajzi tényeket összekötő kétdimenziós ív marad. Így a biografikus módszerrel nem csupán a történelem folyamatára kiható személyek élettörténete válhat történészi érdeklődés tárgyává, hanem olyan figuráké is, akik a történelmi folyamatok sodrában azokhoz alkalmazkodni, esetleg azoknak ellenállni próbáltak, mindenesetre felfedhető az életrajz szereplője és a történeti kontextus közötti folyamatos és kölcsönös viszony. A rendelkezésemre álló forrásokból származó tényekkel megpróbálom „feltölteni” azt az „életrajzi teret”, amelynek a kontextusát egy politikai-társadalmi folyamat adja. Ily módon igyekszem adalékokkal szolgálni az első világháborút követő államfordulat történetéhez egy olyan személy élettörténetén keresztül, aki nem tudta befolyásolni a történelem sodrását, csupán alkalmazkodott ahhoz. |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454 |
ISBN: | 978 615 6048 41 7 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Appears in Collections: | Szakál Imre |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Szakal_Imre_Stefan_Agoston_es_az_elso_vilaghaborut_2019.pdf | In Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618. | 282.46 kB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License