Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454
Cím: Stefán Ágoston és az első világháborút követő hatalomváltás Északkelet-Magyarországon
Szerző(k): Szakál Imre
Сакал Імре
Szakal Imre
Kulcsszavak: Ruszka Krajna;Stefán Ágoston;Északkelet-Magyarország
Kiadás dátuma: 2019
Kiadó: Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága
Típus: dc.type.researchStudy
Hivatkozás: In Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618.
Absztrakt: 2019-ben lesz száz éve annak, hogy Kárpátalja Podkarpatská Rus néven egységes közigazgatási régióvá szerveződött. Ezzel a frissen megalakult csehszlovák államban egy új régió jött létre, mely száz év elteltével a helyi közösségek lokális identitásának keretét képezi. A területi egység megszületése óta eltelt egy évszázad alatt jelentős mennyiségű, különböző szakmai megfontolások, s néha politikai motivációk által meghatározott tudományos munka született Kárpátalja, pontosabban a Kárpátalja nevű régióba szervezett terület történetéről. Természetesen ezek között több olyan írás is van, melyek részben vagy teljes egészében a biográfia műfajához nyúltak. Úgy vélem, a terület történetében kisebb vagy nagyobb szerepet játszó személyek élettörténetének szakszerű tanulmányozása új eredményekkel szolgálhat a Kárpátaljával foglalkozó történetírás számára. A történettudományban alkalmazott biográfiai módszer a 19. századi klasszikus kereteket átlépve napjainkra társult egy társadalomtörténeti szemléletmóddal, melynek köszönhetően nem, vagy nem csupán a történet főszereplőjének életútja a vizsgálódás elsődleges tárgya, hanem az a történeti közeg, amiben tevékenységét kifejtette. Az életrajz egy szélesebb körű vizsgálódás origójává válik, nem csupán az ismert életrajzi tényeket összekötő kétdimenziós ív marad. Így a biografikus módszerrel nem csupán a történelem folyamatára kiható személyek élettörténete válhat történészi érdeklődés tárgyává, hanem olyan figuráké is, akik a történelmi folyamatok sodrában azokhoz alkalmazkodni, esetleg azoknak ellenállni próbáltak, mindenesetre felfedhető az életrajz szereplője és a történeti kontextus közötti folyamatos és kölcsönös viszony. A rendelkezésemre álló forrásokból származó tényekkel megpróbálom „feltölteni” azt az „életrajzi teret”, amelynek a kontextusát egy politikai-társadalmi folyamat adja. Ily módon igyekszem adalékokkal szolgálni az első világháborút követő államfordulat történetéhez egy olyan személy élettörténetén keresztül, aki nem tudta befolyásolni a történelem sodrását, csupán alkalmazkodott ahhoz.
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454
ISBN: 978 615 6048 41 7
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Ebben a gyűjteményben:Szakál Imre

Fájlok a dokumentumban:
Fájl Leírás MéretFormátum 
Szakal_Imre_Stefan_Agoston_es_az_elso_vilaghaborut_2019.pdfIn Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618.282.46 kBAdobe PDFMegtekintés/Megnyitás


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons