Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454
Full metadata record
DC Field | Value | Language |
---|---|---|
dc.contributor.author | Szakál Imre | hu |
dc.contributor.author | Сакал Імре | uk |
dc.contributor.author | Szakal Imre | en |
dc.date.accessioned | 2024-03-25T14:38:44Z | - |
dc.date.available | 2024-03-25T14:38:44Z | - |
dc.date.issued | 2019 | - |
dc.identifier.citation | In Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618. | en |
dc.identifier.isbn | 978 615 6048 41 7 | - |
dc.identifier.uri | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454 | - |
dc.description.abstract | 2019-ben lesz száz éve annak, hogy Kárpátalja Podkarpatská Rus néven egységes közigazgatási régióvá szerveződött. Ezzel a frissen megalakult csehszlovák államban egy új régió jött létre, mely száz év elteltével a helyi közösségek lokális identitásának keretét képezi. A területi egység megszületése óta eltelt egy évszázad alatt jelentős mennyiségű, különböző szakmai megfontolások, s néha politikai motivációk által meghatározott tudományos munka született Kárpátalja, pontosabban a Kárpátalja nevű régióba szervezett terület történetéről. Természetesen ezek között több olyan írás is van, melyek részben vagy teljes egészében a biográfia műfajához nyúltak. Úgy vélem, a terület történetében kisebb vagy nagyobb szerepet játszó személyek élettörténetének szakszerű tanulmányozása új eredményekkel szolgálhat a Kárpátaljával foglalkozó történetírás számára. A történettudományban alkalmazott biográfiai módszer a 19. századi klasszikus kereteket átlépve napjainkra társult egy társadalomtörténeti szemléletmóddal, melynek köszönhetően nem, vagy nem csupán a történet főszereplőjének életútja a vizsgálódás elsődleges tárgya, hanem az a történeti közeg, amiben tevékenységét kifejtette. Az életrajz egy szélesebb körű vizsgálódás origójává válik, nem csupán az ismert életrajzi tényeket összekötő kétdimenziós ív marad. Így a biografikus módszerrel nem csupán a történelem folyamatára kiható személyek élettörténete válhat történészi érdeklődés tárgyává, hanem olyan figuráké is, akik a történelmi folyamatok sodrában azokhoz alkalmazkodni, esetleg azoknak ellenállni próbáltak, mindenesetre felfedhető az életrajz szereplője és a történeti kontextus közötti folyamatos és kölcsönös viszony. A rendelkezésemre álló forrásokból származó tényekkel megpróbálom „feltölteni” azt az „életrajzi teret”, amelynek a kontextusát egy politikai-társadalmi folyamat adja. Ily módon igyekszem adalékokkal szolgálni az első világháborút követő államfordulat történetéhez egy olyan személy élettörténetén keresztül, aki nem tudta befolyásolni a történelem sodrását, csupán alkalmazkodott ahhoz. | hu |
dc.language.iso | hu | en |
dc.publisher | Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága | en |
dc.rights | Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States | * |
dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ | * |
dc.subject | Ruszka Krajna | hu |
dc.subject | Stefán Ágoston | hu |
dc.subject | Északkelet-Magyarország | hu |
dc.title | Stefán Ágoston és az első világháborút követő hatalomváltás Északkelet-Magyarországon | en |
dc.type | dc.type.researchStudy | en |
Appears in Collections: | Szakál Imre |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Szakal_Imre_Stefan_Agoston_es_az_elso_vilaghaborut_2019.pdf | In Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618. | 282.46 kB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License