Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorSzakál Imrehu
dc.contributor.authorСакал Імреuk
dc.contributor.authorSzakal Imreen
dc.date.accessioned2024-03-25T14:38:44Z-
dc.date.available2024-03-25T14:38:44Z-
dc.date.issued2019-
dc.identifier.citationIn Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618.en
dc.identifier.isbn978 615 6048 41 7-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3454-
dc.description.abstract2019-ben lesz száz éve annak, hogy Kárpátalja Podkarpatská Rus néven egységes közigazgatási régióvá szerveződött. Ezzel a frissen megalakult csehszlovák államban egy új régió jött létre, mely száz év elteltével a helyi közösségek lokális identitásának keretét képezi. A területi egység megszületése óta eltelt egy évszázad alatt jelentős mennyiségű, különböző szakmai megfontolások, s néha politikai motivációk által meghatározott tudományos munka született Kárpátalja, pontosabban a Kárpátalja nevű régióba szervezett terület történetéről. Természetesen ezek között több olyan írás is van, melyek részben vagy teljes egészében a biográfia műfajához nyúltak. Úgy vélem, a terület történetében kisebb vagy nagyobb szerepet játszó személyek élettörténetének szakszerű tanulmányozása új eredményekkel szolgálhat a Kárpátaljával foglalkozó történetírás számára. A történettudományban alkalmazott biográfiai módszer a 19. századi klasszikus kereteket átlépve napjainkra társult egy társadalomtörténeti szemléletmóddal, melynek köszönhetően nem, vagy nem csupán a történet főszereplőjének életútja a vizsgálódás elsődleges tárgya, hanem az a történeti közeg, amiben tevékenységét kifejtette. Az életrajz egy szélesebb körű vizsgálódás origójává válik, nem csupán az ismert életrajzi tényeket összekötő kétdimenziós ív marad. Így a biografikus módszerrel nem csupán a történelem folyamatára kiható személyek élettörténete válhat történészi érdeklődés tárgyává, hanem olyan figuráké is, akik a történelmi folyamatok sodrában azokhoz alkalmazkodni, esetleg azoknak ellenállni próbáltak, mindenesetre felfedhető az életrajz szereplője és a történeti kontextus közötti folyamatos és kölcsönös viszony. A rendelkezésemre álló forrásokból származó tényekkel megpróbálom „feltölteni” azt az „életrajzi teret”, amelynek a kontextusát egy politikai-társadalmi folyamat adja. Ily módon igyekszem adalékokkal szolgálni az első világháborút követő államfordulat történetéhez egy olyan személy élettörténetén keresztül, aki nem tudta befolyásolni a történelem sodrását, csupán alkalmazkodott ahhoz.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherMagyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottságaen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectRuszka Krajnahu
dc.subjectStefán Ágostonhu
dc.subjectÉszakkelet-Magyarországhu
dc.titleStefán Ágoston és az első világháborút követő hatalomváltás Északkelet-Magyarországonen
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Szakál Imre

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Szakal_Imre_Stefan_Agoston_es_az_elso_vilaghaborut_2019.pdfIn Lengvári István et al. (szerk.): Az ember helye – a hely embere. Emberközpontú történetírás, helytörténeti kutatás. A helytörténetírás módszertani kérdései. Budapest-Pécs, Magyar Történelmi Társulat-Kronosz Kiadó-MTA Pécsi Területi Bizottsága, 2019. pp. 598-618.282.46 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons