Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3466
Full metadata record
DC Field | Value | Language |
---|---|---|
dc.contributor.author | Molnár D. Erzsébet | hu |
dc.contributor.author | Молнар Д. Єлизавета | uk |
dc.contributor.author | Yelyzaveta Molnar D. | en |
dc.date.accessioned | 2024-03-28T12:39:08Z | - |
dc.date.available | 2024-03-28T12:39:08Z | - |
dc.date.issued | 2023 | - |
dc.identifier.citation | In Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A magyar kisebbségek 100 éve. A Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és történettudományok osztályának 2022. szeptember 22–23-ai konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változata. Kolozsvár, KOMP-PRESS, 2023. pp. 191-198. | en |
dc.identifier.isbn | 978-606-773-035-7 | - |
dc.identifier.uri | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3466 | - |
dc.description.abstract | Kárpátalja, hivatalos néven Kárpátontúli terület, 1946 januárjától tartozik a Szovjetunióhoz, ekkor jön létre az új közigazgatási egység Kárpátontúli terület néven. Ennek elõtte, 1944 novembere és 1946 januárja között a régió Kárpátontúli Ukrajna néven ismert pszeudoállamként létezett. Mivel azonban az államszocializmus kialakulásához vezetõ út már az 1944. októberi szovjet megszálláskor megkezdõdik, számos, a korszakot meghatározó, az etnikai és társadalmi térszerkezetet átalakító intézkedés születik, vagy veszi kezdetét ebben az idõben, illetve a párt- és államhatalmi intézményhálózat duális szervezése is megfigyelhetõ, jelen tanulmányban is érintjük az 1944 õszétõl kezdõdõ folyamatokat, a kárpátaljai magyarságot pozícionálva a középpontba. A szovjet bekebelezés azért is jelentett korábban nem tapasztalt mértékû fordulatot Kárpátalja történetében, mivel a terület 1944-ig társadalmi, gazdasági és kulturális értelemben is Közép-Európához, azon belül a Kárpát-medencéhez tartozott, azonban az 1944-es államfordulattal egy diktatórikus, osztályalapon szervezõdõ és társadalmi jogfosztáson alapuló birodalom részévé vált, egy olyan totalitárius birodalom részévé, amelyeknek fõ jellemzõi Hannah Arendt,1 Zbigniew Brezinski vagy Carl Friedrich2 szerint a diktátor vezette egyetlen tömegpárt, az állami terror, a központosított tervgazdálkodás. | hu |
dc.language.iso | hu | en |
dc.publisher | KOMP-PRESS | en |
dc.rights | Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States | * |
dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ | * |
dc.subject | Kárpátalja | hu |
dc.subject | Szovjetunió | hu |
dc.subject | államszocializmus | hu |
dc.subject | nemzetiségpolitika | hu |
dc.title | Kárpátalja az államszocializmus idõszakában. Megszállás és bekebelezés | en |
dc.type | dc.type.researchArticle | en |
Appears in Collections: | Molnár D. Erzsébet |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Molnar_D_Erzsebet_Karpatalja_az_allamszocializmus_idoszakaban_2023.pdf | In Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A magyar kisebbségek 100 éve. A Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és történettudományok osztályának 2022. szeptember 22–23-ai konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változata. Kolozsvár, KOMP-PRESS, 2023. pp. 191-198. | 341.3 kB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License