Kárpátaljai magyar szülők külföldi munkavállalásának hatása a fiatalok kockázati magatartására

Abstract

A transznacionális családok és külföldi munkát vállaló szülők olyan új kifejezések társadalmunk modern tendenciáinak a megnevezésére, amikor a szülők külföldi munkavállalás céljából hosszabb-rövidebb időre elhagyják a családi fészket. A hátrahagyott (left behind) gyermekek vizsgálata társadalomtudományi kutatások terén nem túl előrehaladott, és csak bizonyos szempontok alapján, egy kutatáshoz kapcsolódóan vagy egy nagyobb adatbázis adatait továbbértelmezve vizsgálják a folyamatban részt vevő apákat, anyákat, nagyszülőket és gyermekeket. A továbbiakban egy 2019-ben végzett kutatás azon eredményeit mutatjuk be, amelyeknek elsődleges célja volt a kárpátaljai magyar fiatalok kockázati magatartásának feltárása. Az írásunk két fő kérdése az, hogy (1) milyen alapstatisztikák rajzolódnak ki a 14–17 éveseket nevelő transznacionális kárpátaljai magyar családok körében, illetve (2) milyen eltéréseket láthatunk a kutatásban megcélzott prevenciós témakörhöz kapcsolódó kérdések kapcsán a hátrahagyott gyermekek adataiban a hagyományos családmodellben élő fiatalokkal szemben – vagyis a szülők (apa vagy anya) külföldi munkavállalása milyen negatív következményekkel járhat? Elemzésünk nem teljes körű, sok megválaszolatlan kérdést hagyunk hátra, amelyek további kutatások tervezését irányozzák elő.