Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3727
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorSass Enikőhu
dc.contributor.authorШаш Еникиuk
dc.contributor.authorKovács Katalinhu
dc.contributor.authorFarkas Tiffany Anasztáziahu
dc.date.accessioned2024-05-22T08:11:16Z-
dc.date.available2024-05-22T08:11:16Z-
dc.date.issued2024-
dc.identifier.citationIn Csernicskó István et al. (szerk. biz.): Digitális gazdaság és fenntartható fejlődés: a pénzügy, számvitel, menedzsment, valamint társadalom- és viselkedéstudomány legújabb trendjei. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által a "Rákóczi-napok" alkalmából rendezett IV. Nemzetközi Gazdaságtudományi Konferencia tudományos anyagai (Beregszász, 2024. március 26-27.). Beregszász, II. RFKMF, 2024. pp. 450-453.en
dc.identifier.isbn978-617-8276-91-1-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3727-
dc.description.abstractMielőtt Ukrajna turizmusipara felépülhetett volna a covid-19 által erősen sújtott világjárványból, 2022 február 24-én Oroszország véres katonai inváziót indított az ország területén (Sass et al. 2023; Neelu & Kumar 2023). A háborús agresszió előzményei azonban 2014-re vezethető vissza, amikor is kezdetét vette a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus, valamint Oroszország annektálta a Krím félszigetet (Gyuricza 2017; Sass 2020). Mivel ekkor még nem az egész országra kiterjed háborúról volt szó, az idő múlásával azt lehetett feltételezni, hogy egy újabb befagyott konfliktusövezet alakult ki a világon. 2022-re azonban eszkalálódott a konfliktus és napjainkra egy világszerte ismert háborúvá alakult. Az események tükrében láthatjuk, hogy Ukrajna egyik krízisből a másikba zuhant az elmúlt tíz évben. Az orosz-ukrán háború politikai, gazdasági, társadalmi és demográfiai szinten is hatással van nem csak Ukrajnára, a vele szomszédos országokra, hanem egész Európára és közvetve szinte az egész világra. Molnár D. és szerzőtársai (2023) szerint a harcok kezdetével az érintett területekről jelentős számú civil menekült biztonságosabb, főként nyugat-ukrajnai területekre. A menekülők jelentős része viszont továbbment Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia irányába. A menekültáradat azonban nem csak a harcok sújtotta területekről, hanem szinte az ország összes megyéjéből megindult.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherII. RFKMFen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectorosz-ukrán háborúhu
dc.subjectcsaládegyesítő utazáshu
dc.subjectKárpátaljahu
dc.titleAz orosz-ukrán háború okozta családegyesítő utazások vizsgálata kárpátaljai lakosok körébenen
dc.title.alternativeДослідження поїздок мешканців Закарпаття для возз'єднання родин, спричинених російсько-українською війноюen
dc.title.alternativeInvestigation of family reunification trips caused by the Russian-Ukrainian war among residents of Transcarpathiaen
dc.typedc.type.extendedAbstracten
Appears in Collections:Digitális gazdaság és fenntartható fejlődés: a pénzügy, számvitel, menedzsment, valamint társadalom- és viselkedéstudomány legújabb trendjei
Sass Enikő

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Sass_E_Kovacs_K_Farkas_T_A_Az_orosz_ukran_haboru_okozta_2024.pdfIn Csernicskó István et al. (szerk. biz.): Digitális gazdaság és fenntartható fejlődés: a pénzügy, számvitel, menedzsment, valamint társadalom- és viselkedéstudomány legújabb trendjei. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által a "Rákóczi-napok" alkalmából rendezett IV. Nemzetközi Gazdaságtudományi Konferencia tudományos anyagai (Beregszász, 2024. március 26-27.). Beregszász, II. RFKMF, 2024. pp. 450-453.1.61 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons