Jobb-e a kétnyelvűség, mint az egynyelvűség? Elemzés az affektív és a kognitív szféra tükrében

Abstract

Vajon előnyösebb-e két nyelvet ismerni és használni, mint egyet? Mi az, amiben hátrányok és mi az, amiben előnyök jelentkezhetnek kétnyelvűség esetén? Vajon a kétnyelvűség fajtájától függ-e az affektív feldolgozás? Aneta Pavlenko és Ellen Bialystok kutatási irányait ötvözve az előadás az affektív és a kognitív működés különböző aspektusait tárgyalja a vajdasági magyar – szerb kétnyelvű személyek eredményei alapján. Az elmúlt években intenzív kutatásokat végeztünk Vajdaságban, melyek az affektív feldolgozásra,az érzelmi intelligenciára és az empátiára irányultak. Alanyaink vajdasági magyar – szerb kétnyelvű személyek voltak, akik abban különböztek, hogy a második nyelvet mikor kezdték el tanulni, mennyire gyakran használják és milyen jól ismerik. Vizsgálataink során kérdőíves eljárásokat (Davis-féle Interperszonális reaktivitás kérdőív, Wong és Law Érzelmi intelligencia skála), illetve kísérleti paradigmákat (érzelmi Stroop-feladat) alkalmaztunk. Eredményeink arra mutattak rá, hogy kétnyelvű funkcionálás esetén a nyelvhasználat gyakorisága, a nyelvtudás aktuális szintje, a nyelvelsajátítás kora specifikus affektív működésmintázathoz vezethet.

Abstract. Is it better to know and use two languages than one? What are the disadvantages and what the advantages of bilingualism? Does affective processing depend on the type of bilingualism? Following the lines of work of Aneta Pavlenko and Ellen Bialystok the presentation deals with different aspects of affective and cognitive functioning based on the results of Hungarian-Serbian bilinguals from Vojvodina. In the past few years we were intensively engaged in research related to Vojvodina, covering affective processing, emotional intelligence and empathy. Our participants were Hungarian-Serbian bilinguals, who differed in the age when they started learning the second language, how often they use it and also how well they know it. In our research, we have used questionnaires (the Davis Interpersonal Reactivity Index, the Wong and Law Emotional intelligence scale) and experimental paradigms (the emotional Stroop-task). Our results showed that in the case of bilingual functioning the frequency of language use, the actual level of language knowledge and the age of language acquisition can lead to a specific pattern of affective functioning.