Oktatási-szervezési kérdések a helyi kisebbség körében, Nagydobrony község példáján

Abstract

2011-ben a legnagyobb etnikai kisebbség, a cigányság 309 ezer fő volt a Kárpát- medencében. Kárpátalján – miként Magyarországon és más határon túli régiókban is – vannak, akik romának, és vannak, akik cigánynak vallják magukat, s vannak mindkét fogalmat elfogadók is. A kiválasztott célterület, a – Nagydobronyi kistérséghez tartozó – Nagydobrony község esetében a magyarsághoz datálhatóak. Kárpátalján a cigányság jelentősebb része városokba összpontosul(t), több nyelvet beszél, lehetőségeikhez mérten ügyeskednek. Hogyan érintették a kisebbség kisebbségét az elmúlt évek krízisei, különös tekintettel az országban zajló cselekményekre? Maradtak- e gyerekek a helyi cigányiskolában? Ha igen, milyen intézkedések révén sikerült megtartani őket a háború, a légvédelmi riadó és az áramkimaradások közepette? Ugyanakkor fontos kérdés az is, hogy hogyan jelenhet meg Németországban, az afrikai – ázsiai bevándorlók között néhány dobronyi roma férfi? A kérdés felvetésével felhívjuk a figyelmet egy mindezidáig talán kevesebb reflektorfényt kapott problémakörre, annak komplexitására, különböző aspektusaira.

Abstract. In 2011, the largest ethnic minority, the Gypsies, had 309,000 people in the Carpathian Basin. In Transcarpathia, as in Hungary and other regions across the border, there are those who identify themselves as Romanians and those who identify as Gypsies, and there are those who accept both concepts. In the case of the selected target area, the village of Nagydobrony – belonging to the Nagydobronyi Subregion – they date back to the Hungarian era. In Subcarpathia, the majority of the Gypsies are concentrated in cities, speak several languages, and are skilled according to their abilities. How did the crises of recent years, especially the events taking place in the country, affect the minority of the minority? Are there any children left at the local gypsy school? If so, what measures were taken to keep them in the midst of the war, the anti-aircraft alert and the blackouts? At the same time, an important question is how a few Roma men from Dobron can appear in Germany among the African-Asian immigrants? By raising this question, we draw attention to a problem area that has perhaps received less spotlight until now, to its complexity and various aspects.