Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4221
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorFedinec Csillahu
dc.contributor.authorФединець Чіллаuk
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.date.accessioned2024-09-05T21:07:41Z-
dc.date.available2024-09-05T21:07:41Z-
dc.date.issued2022-
dc.identifier.citationIn Fórum Társadalomtudományi Szemle. 2022. XXIV. évfolyam, 3. szám. pp. 107-123.en
dc.identifier.issn1335-4361-
dc.identifier.issn2729-9740-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4221-
dc.description.abstractA nyelvitájkép-kutatás az 1990-es évektől került be intenzíven a kutatók érdeklődési körébe. (Gorter 2006, 81–89. p.; Szoták 2018, 30–42. p.) A nyelvi tájkép definíciója a Landry–Bourhis szerzőpárostól származik, ők használták először a köztéren megjelenő feliratokra: kereskedelmi táblák, feliratok, helységnévtáblák, utcatáblák stb. (Landry– Bourhis 1997, 23–49. p.) Miután a nyelvi tájkép tanulmányozása önálló tudományággá nőtte ki magát, számtalan tanulmány született a témakörben. A kutatók újabb definíciókat alkottak, tágítva ezzel a nyelvi tájkép értelmezési tartományát. A legszélesebb definíciót a Shohamy–Waksman szerzőpáros adta, akik minden lehetséges, közösségi térben végbemenő diskurzust a nyelvi tájképekhez soroltak: szövegeket, képeket, tárgyakat, emberi lényeket, térben és időben történő elhelyezést. (Shohamy–Waksman 2009, 313–331. p.) Vannak, akik különbséget tesznek a nyelvi tájkép linguistic landscape és a nyelvi táj képzése linguistic landscaping között. (Itagi–Shailendra 2002) Ez utóbbi a nyelv feliratokon történő megjelenítésének tervezési és megvalósítási folyamatára utal, míg a főnévi alak a cselekmény eredményére vonatkozik. Tanulmányunkban a linguistics landscape fogalmát alkalmazzuk a pénzjegyek történeti vizsgálatára.hu
dc.description.abstractAbstract. The subject of research is the linguistic analysis of texts on banknotes: Czecho - slovak crown and the Soviet rouble. Inscriptions that appear in a language country are attributed two functions: communicative and symbolic. In our study, we will show that adding or removing texts on banknotes does not serve to inform users— a linguistically „neutral”, numerical value would suffice. The language on the banknotes plays a more symbolic role. We will make it clear that not only which languages are indicated on the banknotes, but also which are missing, some are removed. The use of different languages on banknotes shows a connection not with the results of censuses, but above all with territoriality, with the administration structured by historical traditions and political considerations.en
dc.language.isohuen
dc.publisherFórum Kisebbségkutató Intézeten
dc.relation.ispartofseries;XXIV. évfolyam, 3. szám-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectnyelvhu
dc.subjectpénzjegyhu
dc.subjectkorona és rubelhu
dc.subjectnyelvi tájképhu
dc.titleA területiség elvének megjelenése a pénzjegyeken: két közép-kelet-európai példaen
dc.title.alternativeThe Appearance of the Principle of Territoriality on the Banknotes: Two Examples From Central and Eastern Europeen
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Csernicskó István

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Fedinec_Cs_Csernicsko_I_A_teruletiseg_elvenek_megjelenese_a_penzjegyeken_ket_kozep_2022.pdfIn Fórum Társadalomtudományi Szemle. 2022. XXIV. évfolyam, 3. szám. pp. 107-123.834.71 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons