Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4248
Title: A spontán családi életre nevelés létező kontextusai
Authors: Pusztai Gabriella
Csók Cintia
Pallay Katalin
Поллоі Каталін
Keywords: köznevelés;családi életre nevelés;családi miliőtípusok
Issue Date: 2023
Publisher: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete
Type: dc.type.conferenceAbstract
Citation: In Juhász Erika – Kattein-Pornói Rita (szerk.): Az oktatás határdimenziói. Absztraktfüzet. Hungarian Conference on Educational Research HuCER 2023. ELTE Savaria Egyetemi Központ, Szombathely 2023. május 26-27. Szombathely, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, 2023. p. 62.
Abstract: A családi élet erősítésére vonatkozó elméleti koncepciók az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek át. Több nemzetközi kutatás foglalkozik a családi és felnőtt életre nevelés rendkívüli kontextusérzékenységével (Myers-Walls 2000, Ballard & Taylor 2011, Darling et al. 2020), amely a jelentős területi és társadalmi egyenlőtlenségeket mutató magyar társadalomban is a családokban folyó családi és felnőtt életre nevelés alapjául szolgáló problématérkép összeállítását sürgeti (Pusztai & Csók 2022). Kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az iskolai szakemberek (pedagógusok, óvodai és iskolai szociális segítők, iskolapszichológusok) a családokban folyó spontán családi életre nevelés mintázatait ismerve milyen problémákat látnak. A kvalitatív paradigmán alapuló kutatás során olyan települési és iskolai környezetekben dolgozók tapasztalatait és nézeteit tártuk fel az ország három leghátrányosabb helyzetű megyéjében, ahol a legmagasabb az alacsony státusú tanulók aránya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Az interjús kutatás célcsoportja az 5-13. évfolyamokkal foglalkozó pedagógusok és az iskolai segítő munkatársak (N=53). A válaszadók kiválasztására megye, iskolatípus, iskolafenntartó és pályaszakasz szerint kvótákat határoztunk meg, majd a kvótákat figyelembe véve hólabda mintavétel segítségével kértük fel őket. A családok társadalmi státusának a meghatározásához egy korábbi, országos, reprezentatív kutatás eredményeire támaszkodtunk (Pusztai & Engler 2020), s családmodellek szerint négy csoport körvonalai bontakoztak ki a kvalitatív elemzés során (falusi alacsony státusú; falusi, kisvárosi megkapaszkodó; nagyvárosi középréteg; nagyvárosi jobbmódú diplomás). Az interjús kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a családokban megvalósuló spontán családi életre nevelésre társadalmi-területi szempontból nagy eltérések jellemzők, ezért a felnőtt élet több területére való felkészítés kihívást jelentő iskolai feladat, mely a pedagógusok és az iskolai segítő szakemberek speciális felkészülését és többletmunkáját igényli. Kutatásunk gyakorlati haszna abban rejlik, hogy a családi életre nevelés iskolai implementációját megelőzően szükséges alapos képet alkotni a családi életre nevelés spontán megvalósuló mintázatairól. „A kutatás a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) megbízásából és támogatásával valósult meg.
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4248
ISBN: 978-615-5657-13-9
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Pallay Katalin

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Pallay_Katalin_et_al_A_spontan_csaladi_eletre_neveles_letezo_kontextusai_2023.pdfIn Juhász Erika – Kattein-Pornói Rita (szerk.): Az oktatás határdimenziói. Absztraktfüzet. Hungarian Conference on Educational Research HuCER 2023. ELTE Savaria Egyetemi Központ, Szombathely 2023. május 26-27. Szombathely, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, 2023. p. 62.224.07 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons