Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4260
Title: | A mai Kárpátalja területének történeti-nyelvi viszonyai a 19–20. század fordulóján, kitekintéssel a mára |
Authors: | Csernicskó István Черничко Степан Csernicsko Istvan Fedinec Csilla Фединець Чілла |
Keywords: | Kárpátalja;nyelvpolitika;Magyar Királyság;dualizmus |
Issue Date: | 2018 |
Publisher: | II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-„RIK-U" Kft. |
Type: | dc.type.study |
Citation: | In Szakál Imre (szerk.): „Indivisibiliter ac Inseparabiliter". „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul". A kiegyezés 150. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásai Beregszász, 2017. november 16. Beregszász-Ungvár, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-„RIK-U" Kft., 2018. pp. 141-182. |
Abstract: | A 20. század végéig a mai Kárpátalja területe tipikusan olyan periférikus régió volt, ahol több nyelvterület fedi egymást (Pietikäinen–Kelly-Holmes 2011). A duális Monarchia időszakában a helyi lakosság közel száz százalékát négy különböző közösség adta: a nyugati kereszténységet és kultúrkört követő magyarok; a területet a középkor óta fokozatosan benépesítő, a nyugati és a keleti kereszténység és kultúrkör felé egyaránt forduló ruszinok; a 16. századtól a Kárpát-medencén kívülről folyamatosan betelepedő izraelita zsidók; valamint a periférikus régió perifériájára szorult cigányok/romák. Az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttével a két állam egymástól függetlenül alakította ki közigazgatási rendszerét. Az Osztrák Császárság történelmileg kialakult tartományokra tagolódott. Ezek közül a legnagyobb önállóságot a legnagyobb és legnépesebb, döntően lengyel és ukrán lakossággal bíró Galícia érte el, amely 1867-től gyakorlatilag autonóm tartományként működött. A századforduló után Galícia lakossága meghaladta a 8 millió, a központ, Lemberg lakossága pedig a 200 ezer főt. Ehhez képest a mai Kárpátalja lényegesen kisebb terület volt, lényegesen kevesebb lakossággal, falvakkal és néhány kisvárossal. Az 1910-es magyar népszámlálás adatai szerint ennek a régiónak az összlakossága alig haladta meg a 600 ezer főt, a legnagyobb településé, Ungváré pedig 1910-re a 17 ezret sem érte el (Molnár 2013: 22). |
Description: | https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00006901 https://kmf.uz.ua/hu/kiadvanyaink/indivisibiliter-ac-inseparabiliter-feloszthatatlanul-es-elvalaszthatatlanul/ |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4260 |
ISBN: | 978-617-7692-17-0 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Appears in Collections: | Csernicskó István „Indivisibiliter ac Inseparabiliter” – „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Csernicsko_I_Fedinec_Cs_A_mai_Karpatalja_teruletenek_torteneti_nyelvi_viszonyai_19_20_sz_fordulojan_2018.pdf | In Szakál Imre (szerk.): „Indivisibiliter ac Inseparabiliter". „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul". A kiegyezés 150. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásai Beregszász, 2017. november 16. Beregszász-Ungvár, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-„RIK-U" Kft., 2018. pp. 141-182. | 1.74 MB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License