Nyelvoktatás Kárpátaljai módra

Abstract

Annak a közigazgatási egységnek a területe, melyet ma Kárpátaljaként ismerünk, száz évvel ezelőtt még sem földrajzi, sem geopolitikai alakulatként nem létezett. A 20. század folyamán több államhoz tartozott (Csernicskó 2011). A mai Kárpátalja területe évszázadok óta etnikailag és nyelvileg heterogén régió (Kocsis–Kocsis-Hodosi 1998, Kocsis 2001). A 20. század során a régióban élő egyes nemzetiségek közül néhánynak a szociológiai státusa számos alkalommal változott: államszervező többségi nemzetből kisebbséggé, majd ismét többségi nemzetté válhattak, hogy aztán megint kisebbségi sorba kerüljenek. A régión az elmúlt évszázadban osztozó különböző államalakulatok nyelv- és nemzetiségpolitikai céljai és szándékai és ezek elérése érdekében kifejtett politikai törekvései is más-más irányúak voltak. Mindezek a tényezők együttesen gyakoroltak hatást a mai Kárpátalján élő nemzetiségek közötti kétnyelvűség kiterjedésére, az egyes közösségek nyelvtudására. S bár a 21. századi Európában alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete1, a hivatalos népszámlálási adatok és a szociológiai, szociolingvisztikai kutatások eredményei alapján a kárpátaljai magyarok államnyelvi és idegen nyelvi ismeretének szintje alacsony.

Povzetek. Upravno območje, ki ga danes poznamo kot Zakarpatje, še pred sto leti ni bilo zavedeno ne kot geografska ne kot geopolitična enota. V 20. stoletju je to ozemlje pripadalo več državam (Csernicskó 2011). Današnje področje Zakarpatja je že stoletja etnično in jezikovno heterogena regija (Kocsis – Kocsis-Hodosi 1998, Kocsis 2001). V 20. stoletju se je sociološki položaj v regiji živečih narodnosti nekajkrat spremenil: iz državotvornega večinskega naroda so postali manjšina, nato so ponovno uživali status večine, nakar so spet delili usodo manjšine. Vsakokratne državne tvorbe, ki so si v zadnjem stoletju izmenjevale to regijo, so imele različne politične in narodnopolitične cilje ter so namene in svoje politične ambicije uresničevale vsaka v svoji smeri. Vsi ti dejavniki skupaj vplivajo na današnjo razsežnost dvojezičnosti med narodnostmi in nasploh na znanje jezikov posameznih skupnosti v Zakarpatju. Čeprav je v Evropi 21. stoletja znanje več kot enega jezika1 temeljna prioriteta, je po uradnih podatkih popisov in rezultatih socioloških in sociolingvističnih študij znanje državnega jezika in tujih jezikov Madžarov v Zakarpatju nizko.