Adalékok (az első) Csehszlovák Köztársaság léttejöttének nyelvideológiai alapjaihoz

Abstract

A nyelvi ideológiák olyan gondolatok, eszmék, elképzelések, melyek a nyelvvel (a nyelvi rendszerrel, a nyelvhasználattal, a nyelvek egymáshoz viszonyított helyzetével, a nyelven belüli változatokkal, a beszélőközösségekkel) kapcsolatos tények, vélemények, cselekedetek magyarázatára szolgálnak, illetve melyek a nyelv(ek)re/nyelvhasználatra/nyelvváltozatokra és beszélőikre irányuló cselekedetek hátterében állnak, befolyásolják a nyelvekről folyó diskurzusokat, s valójában gazdasági, politikai és kulturális értékek, érdekek és ideológiák húzódnak meg mögöttük. A nyelvideológiák a nyelvet a társadalmi csoportok értékein és érdekein keresztül jelenítik meg, s alakítják a nyelv(ek)ről, nyelvváltozatokról és beszélőikről alkotott társadalmi képet.1 A nyelvideológiák gyakran szolgálnak egy-egy politikai döntés vagy lépés magyarázataként.2 Az Európa legnagyobb részén elterjedt nemzetállami minta alapján ugyanis szoros kapcsolat jött létre a nemzet és a sztenderdizált, kodifikált nemzeti nyelv között, s ez a kapcsolat az állam legitimitásának egyik alapvető elemévé vált.

Abstract. Language ideology has had a prominent role in the creation of modern nation states. The central place of a language-even language making, as evidenced by the successor states of the former Yugoslavia-is an important means of nation building. The study focuses on Czechoslovakism and the ideology behind the Czechoslovak language and its repercussions in Subcarpathia in the period of the birth a Czechoslovak state in 1918–1919. The theoretical justification of the annexation of Subcarpathia to Czechoslovakia found language ideology also useful. In the framework of Pan-Slavism, t he similarities between Ruthenian/Ukrainian languages and the Czechoslovak language were regarded as proofs of these languages being the dialects of the same language. The study demonstrates that state language policy, in accordance with political objectives or other aims and interests, sees the similarities and identicalities between languages/dialects as determining, or, vice versa, differences as defining. Language and language versions thus become not only matters of linguistic but also social, political, cultural, and historical expression. The study shows, on the example of the establishment of the Czechoslovak state, how language ideologies serve as justifications for political decisions and constructions.