Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4284
Cím: Adalékok (az első) Csehszlovák Köztársaság léttejöttének nyelvideológiai alapjaihoz
Egyéb cím: Language-ideology Foundations of the Establishment (first) Czechoslovak Republic
Szerző(k): Csernicskó István
Черничко Степан
Csernicsko Istvan
Kulcsszavak: Csehszlovák Köztársaság;nyelvideológia;Podkarpatszka Rusz;csehszlovák nyelv
Kiadás dátuma: 2019
Kiadó: Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány
Típus: dc.type.study
Hivatkozás: In Pro Minoritate. 2019. Tavasz. pp. 56-71.
Absztrakt: A nyelvi ideológiák olyan gondolatok, eszmék, elképzelések, melyek a nyelvvel (a nyelvi rendszerrel, a nyelvhasználattal, a nyelvek egymáshoz viszonyított helyzetével, a nyelven belüli változatokkal, a beszélőközösségekkel) kapcsolatos tények, vélemények, cselekedetek magyarázatára szolgálnak, illetve melyek a nyelv(ek)re/nyelvhasználatra/nyelvváltozatokra és beszélőikre irányuló cselekedetek hátterében állnak, befolyásolják a nyelvekről folyó diskurzusokat, s valójában gazdasági, politikai és kulturális értékek, érdekek és ideológiák húzódnak meg mögöttük. A nyelvideológiák a nyelvet a társadalmi csoportok értékein és érdekein keresztül jelenítik meg, s alakítják a nyelv(ek)ről, nyelvváltozatokról és beszélőikről alkotott társadalmi képet.1 A nyelvideológiák gyakran szolgálnak egy-egy politikai döntés vagy lépés magyarázataként.2 Az Európa legnagyobb részén elterjedt nemzetállami minta alapján ugyanis szoros kapcsolat jött létre a nemzet és a sztenderdizált, kodifikált nemzeti nyelv között, s ez a kapcsolat az állam legitimitásának egyik alapvető elemévé vált.
Abstract. Language ideology has had a prominent role in the creation of modern nation states. The central place of a language-even language making, as evidenced by the successor states of the former Yugoslavia-is an important means of nation building. The study focuses on Czechoslovakism and the ideology behind the Czechoslovak language and its repercussions in Subcarpathia in the period of the birth a Czechoslovak state in 1918–1919. The theoretical justification of the annexation of Subcarpathia to Czechoslovakia found language ideology also useful. In the framework of Pan-Slavism, t he similarities between Ruthenian/Ukrainian languages and the Czechoslovak language were regarded as proofs of these languages being the dialects of the same language. The study demonstrates that state language policy, in accordance with political objectives or other aims and interests, sees the similarities and identicalities between languages/dialects as determining, or, vice versa, differences as defining. Language and language versions thus become not only matters of linguistic but also social, political, cultural, and historical expression. The study shows, on the example of the establishment of the Czechoslovak state, how language ideologies serve as justifications for political decisions and constructions.
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4284
ISSN: 1216-9927
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Ebben a gyűjteményben:Csernicskó István

Fájlok a dokumentumban:
Fájl Leírás MéretFormátum 
Csernicsko_I_Adalekok_Csehszlovak_Koztarsasag_lettejottenek_nyelvideologiai_alapjaihoz_2019.pdfIn Pro Minoritate. 2019. Tavasz. pp. 56-71.7.98 MBAdobe PDFMegtekintés/Megnyitás


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons