Nyelvi konfliktusok a 21. századi Európában a „nemzetközi normák” és az „európai standardok” tükrében

Abstract

A Szovjetunió széthullása és a korábban a szocializmust építő államokban lezajlott rendszerváltások után a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek bízhattak abban, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági átalakulásokat követően a kisebbségi és a nyelvi jogok területén is teljesen új korszak kezdődik, és a nyelvi jogok korlátozása - ami az első és a második világháborút lezáró békedöntések után kisebbségbe szakadt magyar közösségek mindennapjainak része volt hosszú évtizedeken át - hamarosan a múlt ködébe vész. A kezdeti reményeket fokozhatta, hogy mára Magyarország a szomszédaival együtt tagja az Európa Tanácsnak, illetve - Ukrajna és Szerbia kivételével - az Európai Uniónak is, így a térség államai jelentős lépéseket tettek az európai integráció útján.

Abstract. After the disintegration of the Soviet Union and the changes of regime which took place in former socialist states, ethnic Hungarian communities living in the countries sharing borders with Hungary were confident that once the social, political and economic transformations had taken place a whole new era in the field of minority and language rights would dawn in the region. They would also feel certain that restrictions on language rights, which had for many decades been part of the daily lives of ethnic Hungarian communities separated from the motherland as a result of the treaties signed after both world wars, would soon become things of the past. Initial hopes might be boosted by the fact that today Hungary and her neighbours are members of the Council of Europe and, with the exception of Ukraine and Serbia, of the European Union as well; countries of the region have thus taken significant steps towards European integration. The hopes of overcoming the problems concerning minorities and their linguistic rights were also fuelled by th e European Conventions which had been drafted and proposed for adoption in the first half of the 1990s, precisely to prevent ethnic and linguistic conflicts and to codify minority and linguistic rights. International law, however, has not (yet?) come to recognise this. Curtailing the linguistic rights of minorities may remain a source of conflict for a long time to come even between Hungary and her neighbours. The fierce controversy between Kiev and Budapest on the Education Act of 2017 is a good case in point.