Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4398
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.date.accessioned2024-10-30T14:20:43Z-
dc.date.available2024-10-30T14:20:43Z-
dc.date.issued2009-
dc.identifier.citationIn Karmacsi Zoltán és Márku Anita (szerk.): Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században. Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye. Ungvár, PoliPrint, 2009. pp. 26-33.en
dc.identifier.isbn978-966-7966-81-2-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4398-
dc.descriptionhttps://kmf.uz.ua/hun114/images/konyvek/karmacsi_marku_nyelv_identitas.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/92479en
dc.description.abstractNyelv, oktatás és identitás összefüggései számos módon jelentkeznek. Kapcsolódási pontjaik áttekintése a mai Ukrajnában azért aktuális, mert az ukrán állam különbözı reformokkal alakítja át oktatási rendszerét, s eközben jelentıs változtatásokat vezet be a nyelvoktatásban és az oktatás nyelvében is. A 2001. évi ukrajnai népszámlálás adataiból kiderül, hogy az országban élı belaruszok, lengyelek, görögök vagy németek jelentıs részénél a nemzeti identitás és az anyanyelv nem esik egybe. Ez (és számos egyéb példa, mint mondjuk a skótoké, íreké stb.) arra mutat rá, hogy a nyelvi asszimiláció nem feltétlenül jár együtt a nemzeti identitás elvesztésével. Ugyanakkor az ukrajnai magyarok, krími tatárok vagy románok esetében a nemzetiségi és anyanyelvi önmeghatározás szorosan összefonódik . A kárpátaljai magyar értelmiség egy része az anyanyelv és nemzeti identitás kapcsolatát oly szorosnak érzi, hogy a nemzetiség és anyanyelv különbözıségét „asszimilációs mutató”-nak tekinti (pl. Móricz 1989).hu
dc.description.abstractAbstract. In practice in Ukraine only the Russian, Hungarian, Romanian and Crimean tartar minority communities have the opportunity for education in their mother tongue. There are no schools for Belorussian, Bulgarian, Greek, German etc. communities where the teaching language is their mother tongue. Those minorities which have schools of their own language they hold onto their mother tongue. Language shift is far gone in the Ukrainian minorities where there are no schools of their own language. Before the collapse of the Soviet Union in Ukraine most Ukrainians studied in Russian schools. The consequence of this fact is that a meaningful part of Ukrainians with Ukrainian nationality (5,5 million people) sees Russian as their mother tongue. The Ukrainian political elite (with the leadership of president Juschenko and the minister of education Vakarchuk) wants to abolish all education which is not in Ukrainian. They want to use schools and universities of Ukrainian language as a tool of the ukrainisation of the state.en
dc.language.isohuen
dc.publisherPoliPrinten
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectUkrajnahu
dc.subjectnyelvhu
dc.subjectoktatáshu
dc.subjectidentitáshu
dc.titleNyelv, oktatás és azonosságtudat összefüggései Ukrajnábanen
dc.title.alternativeThe coherence between language, education and awareness of identity in Ukraineen
dc.typedc.type.conferenceAnnouncementen
Appears in Collections:Csernicskó István

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Csernicsko_I_Nyelv_oktatas_es_azonossagtudat_osszefuggesei_Ukrajnaban_2009.pdfIn Karmacsi Zoltán és Márku Anita (szerk.): Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században. Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye. Ungvár, PoliPrint, 2009. pp. 26-33.7.35 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons