Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4504
Cím: | A 19. század elejétől a reformkor végéig |
Szerző(k): | Dancs György Данч Юрій Danch Yurii |
Kulcsszavak: | Beregszász;19. század;reformkor;oktatás;közélet;gazdaság;közegészségügy |
Kiadás dátuma: | 2024 |
Kiadó: | II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola |
Típus: | dc.type.chapter |
Hivatkozás: | In Szamborovszkyné Nagy Ibolya, Molnár D. Erzsébet (szerk.): Beregszász város monográfiája. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2024. pp. 94-115. |
Absztrakt: | Beregszász lakosságának számáról – a korszak elejét megelőzően – az 1785-ből fennmaradt összeírásból tudunk, amelyet Molnár D. István számszerűsített az első fejezetben. A korszak végét jelentő 1847-es évben – Fényes Elek statisztikájának adatai alapján – 3 184, míg 1857-ben már 3 801 lakosa volt a városnak. Bereg vármegye lakosságának a legnagyobb része a korszakban földműveléssel foglalkozott, egyben állatot is tenyésztettek és szőlőt is műveltek. Az áruikat a mezővárosokba – köztük Beregszászba, Munkácsra – hordták a hetivásárok alkalmával. A hegyvidéken élők ökröket és lovakat ritkán adtak el, a síkvidéken lakók a szarvasmarhát és a sertéseket leginkább ezekre a helyekre hajtották. Az ipari termelés alapvetően céhes műhelyekben, manufaktúrákban és gyárakban folyt. A szabadabb iparűzéssel megnőtt a kézművesek száma, viszont a gyáripar erősödésével az önálló műhelyek sorra mentek tönkre. Az iparral foglalkozók nagyon alacsony aránya jellemezte a térséget, 1 kézművesre Beregben 89 fő jutott. Bereg vármegyében 1 404 kézműves és 125 kereskedő volt a század közepén. Munkács és Beregszász számos lakosa céhen kívüli mesterségekkel is foglalkozott, a zsidók pedig elsősorban kereskedtek. A lakosság egy része hallal és rákkal is kereskedett. A mezővárosi lakosok közül kevesen küldték iskolába a gyermekeiket, inkább a nemesek taníttatták őket. A Schönbornok által Bereg vármegyében a zsidó hitközségek adományképpen telket kaptak zsinagóga, iskola építésére, temetőnek. A Schönbornok birtokain mindenütt éltek privilegizált zsidók. |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4504 |
ISBN: | 978-617-8143-17-6 978-617-8143-18-3 (PDF) |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Ebben a gyűjteményben: | Beregszász város monográfiája Dancs György |
Fájlok a dokumentumban:
Fájl | Leírás | Méret | Formátum | |
---|---|---|---|---|
Dancs_Gy_A_19_sz_elejetol_a_reformkor_vegeig_2024.pdf | In Szamborovszkyné Nagy Ibolya, Molnár D. Erzsébet (szerk.): Beregszász város monográfiája. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2024. pp. 94-115. | 4.77 MB | Adobe PDF | Megtekintés/Megnyitás |
This item is licensed under a Creative Commons License