Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4504
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorDancs Györgyhu
dc.contributor.authorДанч Юрійuk
dc.contributor.authorDanch Yuriien
dc.date.accessioned2024-12-30T20:57:26Z-
dc.date.available2024-12-30T20:57:26Z-
dc.date.issued2024-
dc.identifier.citationIn Szamborovszkyné Nagy Ibolya, Molnár D. Erzsébet (szerk.): Beregszász város monográfiája. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2024. pp. 94-115.en
dc.identifier.isbn978-617-8143-17-6-
dc.identifier.isbn978-617-8143-18-3 (PDF)-
dc.identifier.otherDOI: 10.58423/978-617-8143183-
dc.identifier.otherDOI: 10.58423/978-617-8143183/94-115-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4504-
dc.description.abstractBeregszász lakosságának számáról – a korszak elejét megelőzően – az 1785-ből fennmaradt összeírásból tudunk, amelyet Molnár D. István számszerűsített az első fejezetben. A korszak végét jelentő 1847-es évben – Fényes Elek statisztikájának adatai alapján – 3 184, míg 1857-ben már 3 801 lakosa volt a városnak. Bereg vármegye lakosságának a legnagyobb része a korszakban földműveléssel foglalkozott, egyben állatot is tenyésztettek és szőlőt is műveltek. Az áruikat a mezővárosokba – köztük Beregszászba, Munkácsra – hordták a hetivásárok alkalmával. A hegyvidéken élők ökröket és lovakat ritkán adtak el, a síkvidéken lakók a szarvasmarhát és a sertéseket leginkább ezekre a helyekre hajtották. Az ipari termelés alapvetően céhes műhelyekben, manufaktúrákban és gyárakban folyt. A szabadabb iparűzéssel megnőtt a kézművesek száma, viszont a gyáripar erősödésével az önálló műhelyek sorra mentek tönkre. Az iparral foglalkozók nagyon alacsony aránya jellemezte a térséget, 1 kézművesre Beregben 89 fő jutott. Bereg vármegyében 1 404 kézműves és 125 kereskedő volt a század közepén. Munkács és Beregszász számos lakosa céhen kívüli mesterségekkel is foglalkozott, a zsidók pedig elsősorban kereskedtek. A lakosság egy része hallal és rákkal is kereskedett. A mezővárosi lakosok közül kevesen küldték iskolába a gyermekeiket, inkább a nemesek taníttatták őket. A Schönbornok által Bereg vármegyében a zsidó hitközségek adományképpen telket kaptak zsinagóga, iskola építésére, temetőnek. A Schönbornok birtokain mindenütt éltek privilegizált zsidók.hu
dc.description.sponsorshipA kézirat létrejöttét az MTA Domus magyarországi ösztöndíjprogramja támogatta.en
dc.language.isohuen
dc.publisherII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolaen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectBeregszászhu
dc.subject19. századhu
dc.subjectreformkorhu
dc.subjectoktatáshu
dc.subjectközélethu
dc.subjectgazdasághu
dc.subjectközegészségügyhu
dc.titleA 19. század elejétől a reformkor végéigen
dc.typedc.type.chapteren
Appears in Collections:Beregszász város monográfiája
Dancs György

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Dancs_Gy_A_19_sz_elejetol_a_reformkor_vegeig_2024.pdfIn Szamborovszkyné Nagy Ibolya, Molnár D. Erzsébet (szerk.): Beregszász város monográfiája. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2024. pp. 94-115.4.77 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons