Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4541
Title: Etnikai folyamatok az egykori Szernye-mocsár menti településeken 1880-tól napjainkig és az eredmények felhasználása az iskolások honismereti kompetenciájának formálására
Other Titles: Етнічні процеси поселень околиць колишнього болота Сернє з 1880 р. до наших днів і використання результатів для формування краєзнавчої компетентності школярів
Authors: Kopasz Gyula
Копос Юлій
Keywords: etnikai folyamatok;Szernye-mocsár;1880;honismeret;етнічні процеси;болото Сенє;краєзнавство;1880
Issue Date: 2024
Publisher: Földrajz és Turizmus Tanszék
Type: dc.type.master
Citation: Kopasz Gyula: Etnikai folyamatok az egykori Szernye-mocsár menti településeken 1880-tól napjainkig és az eredmények felhasználása az iskolások honismereti kompetenciájának formálására. Földrajz és Turizmus Tanszék, Beregszász, 2024. 81 p.
Abstract: Az egykori Szernye-mocsár, másnéven Fekete-mocsár, vidéke Ukrajnában, a mai Kárpátalja területén található. A kistáj megyénk alföldi részén, Munkács és Beregszász között helyezkedik el. A tíz általunk kutatott település (Dercen, Fornos, Gát, Makkosjánosi, Nagybereg, Beregújfalu, Kígyós, Beregardó (Beregszászvégardó), Bárdháza, Makarja) jelenleg két járás (Beregszászi és Munkácsi), ezen belül pedig három kistérség (Beregszászi, Nagyberegi és Munkácsi) kötelékébe tartozik. A Szernye-mocsár elnevezés elsőként egy 1808-as latin nyelvű térképen tűnt fel, melyet Joannes Lipszky szerkesztett és Budán került kiadásra. Az említett térképen, amely Magyaroszág domborzatát ábrázolta, Paludes Szernye néven tüntették fel az akkor még a lecsapolási munkálatok előtt álló mocsarat. A láp a Szernye folyóról kapta a nevét, amely levezette a felesleges vízét. A Szernye elnevezés pedig a délszláv srna szóból származik, ami magyarul őzet jelent. A mocsár az egykori Pannon-tenger egyik földalatti vulkáni kürtőjének helyén alakult ki (Botlik 2001b). A mocsár csatornázását és lecsapolását 1771-ben kísérelték meg először, abból a célból, hogy a területet hasznosítani tudják mezőgazdasági munkálatokra, viszont a teljes lecsapolásra csak az 1900-as évek elején került sor. Ezután a mocsári talaj, és az ott található tőzegtelepek kezdtek kiszáradni. A láp központi része a Gáti-tó (nevét az északnyugati részén elterülő Gát községről kapta), másnéven Nagy-tó volt. A Nagy-tó elnevezés egy 1364-ben íródott birtokjárást rögzítő oklevélben szerepelt először, amelyet Ardó község térségéről készítettek (Beregardó községet királyi erdőóvók, azaz ardók lakták). A mocsár ingoványai és nádasai között csak pallókon, gerendákon, a helyiek által épített átjáárókon lehetett közlekedni, és rengeteg embert elnyelt a láp, akik nem ismerték ezeket a biztonságos átkelőket (Botlik 2001a). Célunk, hogy bemutassuk egy kárpátaljai tájegység, az egykori Szernye-mocsár mentén elterülő települések etnikai összetételének változásait 1880-tól napjainkig, a népszámlálások tükrében. Feladataink között szerepel továbbá az említett tájegység népességére vonatkozó számbeli változások vizsgálata is.
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4541
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Földrajz tanszék

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Kopasz_Gy_Etnikai_folyamatok_az_egykori_szernye_mocsar_menti_telepuleseken_2024.pdfKopasz Gyula: Etnikai folyamatok az egykori Szernye-mocsár menti településeken 1880-tól napjainkig és az eredmények felhasználása az iskolások honismereti kompetenciájának formálására. Földrajz és Turizmus Tanszék, Beregszász, 2024. 81 p.23.08 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons