Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4593
Cím: Beregszász város a 19. század első felében
Egyéb cím: Місто Берегово у першій половині ХІХ ст.
Szerző(k): Szolnoki Gyula
Солнокі Дюла
Kulcsszavak: Bergszász;Kárpátalja;19. század;Берегове;Закарпаття;19 століття
Kiadás dátuma: 19-júl-2024
Kiadó: Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék
Típus: dc.type.master
Hivatkozás: Szolnoki Gyula: Beregszász város a 19. század első felében. Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2024. 49 p.
Absztrakt: Bereg vármegye nagy jelentőséggel bírt a Magyar Királyság számára gazdasági szempontból. Területén zajlott a legnagyobb mértékű timsókő kitermelés és timsó készítés. A megye lakosságának a legnagyobb része földműveléssel foglalkozott. A legtöbb földműveléssel foglalkozó ember állatot is tenyésztett és szőlőt is művelt. Az áruikat pedig a mezővárosokba, például Munkácsra hordták a hetivásárok alkalmával. Beregszász ennek a vármegyének adminisztratív központja volt, itt tartották a vármegyei közgyűléseket, fontos országutak keresztezik, jelentős intézményekkel rendelkezett már a 19. században is. Ez a város hosszasan harcolt a jogaiért státuszának emeléséért a 18. század végétől egészen 1848-ig. Ennek érdekében Beregszász és a további négy uradalmi község Munkács, Vári, Bereg, Beregújfalu folyamatosan perelte a munkács–szentmiklósi uradalmat. Az ügyek rendezésére a Helytartótanács 1791-ben, 1795-ben is küldöttséget küldött ki Beregszászra. Hátráltatták ezt a folyamatot továbbá a többi négy község is, Több esetben is nem értettek egyet és nem fogadták el a Helytartótanács rendeleteit és szerződéseit. A város kivette a részét és támogatta a nemesi felkelést is a napóleoni háborúkban.
Резюме. Березська комітат мав велике економічне значення для Королівства Угорщина. Місто Берегове буд одним з важливих центрів комітату, тут проводилося комітатові збори, в місті перехрестилися важливі дороги, і мав значні установи. Це місто на початку ХІХ ст. довго боровся за свої права, за підняття свої статуса, а одночасно підтримуючи повстання шляхетія в Наполеонівських війнах. Місто мав важливе економічне значення в регіону. Також мав великомасштабну пасіку, кілька шахт, в яких видобували галиця та золото. Довго, але успішно боровся за свої права на середний та недільний ярмарок проти маєтку. Місто, що належав до маєтку Шенборн, гальмувало самостійний розвиток міста, збирало податки з крамниць та перешкоджало їх вільному будівництву. Епідемія холери спричинила значні спустошення, позначаючись на місті та його околицях кілька разів.
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4593
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Ebben a gyűjteményben:Történelem és társadalomtudományi tanszék

Fájlok a dokumentumban:
Fájl Leírás MéretFormátum 
SzolnokiGyula_MA_szakdolgozat_2024.pdfSzolnoki Gyula: Beregszász város a 19. század első felében. Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2024. 49 p.24.35 MBAdobe PDFMegtekintés/Megnyitás


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons