A magyar oktatás Kárpátalján

Abstract

A magyar nyelvű oktatás Kárpátalján jelenleg igen egyenetlen, szinte járásonként, körzetenként változik. Azokban a járásokban, ahol nagyobb tömbben élnek magyarok, 1945 után nem szakadt meg az oktatás az elemi és az általános iskolákban. Ezek zömükben a munkácsi, ungvári, beregszászi és nagyszőlősi járás magyarlakta falvai. Sajnos, azokon a helyeken, ahol szórványban élnek a magyarok, semmilyen intézményes anyanyelvű oktatás nem alakult ki, még az olyan városokban és falvakban sem, ahol jelentős a magyar lakosság lélekszáma (Rahó, Huszt, Kőrösmező). Nem szerveztek anyanyelvű oktatást a nagyszőlősi járás görög katolikus falvaiban sem, mivel itt a lakosságot vallási alapon ukránnak nyilvánították (Csepe, Mátyfalva, Karácsfalva, Gödényháza stb.). Az első magyar tannyelvű középiskolák 1953-ban indultak vidékünkön. Az anyanyelvű továbbtanulás egyetlen lehetőségét hosszú évekig az előbb Huszton, majd Munkácson működő tanítóképző szakközépiskola jelentette, bár itt is csak néhány tárgyat tanítanak magyarul. Nem folyt magyar nyelvű oktatás az 1946-ban alapított Ungvári Állami Egyetemen sem, mígnem előbb az orosz filológusképzés keretében, majd 1963-tó1 önálló magyar filológiai szakon megindult a magyar nyelv- és irodalomtanárok képzése. Ám az e szakon tanulók is csak szaktantárgyaikat hallgathatják magyarul, az általános filológiai és társadalomtudományi tárgyakat ukrán és orosz nyelven adják elő. Egyetlen tárgyat sem hallgatnak magyarul azok, akik más szakra iratkoztak be, holott egyes karokon az ott tanuló magyar anyanyelvű diákok száma megengedné a magyar csoportok kialakítását. A legutóbbi időkig az Ungvári Állami Egyetemre, Kárpátalja valamennyi szakközépiskolájába és szakmunkásképzőjébe csak ukrán vagy orosz nyelven felvételizhettek a magyar jelentkezők.