DSpace Collection:https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/8412024-03-29T07:11:10Z2024-03-29T07:11:10ZOfficial regularization of settlement names on the territory of present-day Transcarpathia in the era of the First Czechoslovak Republic (1919–1938)Dobos SándorОлександр ДобошOleksandr Doboshhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/29232023-08-09T12:29:35Z2018-01-01T00:00:00ZTitle: Official regularization of settlement names on the territory of present-day Transcarpathia in the era of the First Czechoslovak Republic (1919–1938)
Authors: Dobos Sándor; Олександр Добош; Oleksandr Dobosh
Abstract: Abstract. During the 20th century several territorial and governmental changes occurred in the Carpathian Basin that caused several regularizations of settlement names by the authorities in the territory of present-day Transcarpathia
– especially because of political and ideological purposes, without taking
cultural traditions, historical backgrounds into consideration.
Description: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2018/11/Multicult-Diversity_Book-of-Abstracts_23-10-2018.pdf; https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF000064532018-01-01T00:00:00ZРозбудова радянської системи на території Закарпаття (1944–1946)Молнар Д. ЄлизаветаYelyzaveta Molnar D.Molnár D. ErzsébetМолнар Д. СтефанStefan Molnar D.Molnár D. IstvánОлександр ДобошOleksandr DoboshDobos Sándorhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/25942023-05-22T09:25:21Z2022-01-01T00:00:00ZTitle: Розбудова радянської системи на території Закарпаття (1944–1946)
Authors: Молнар Д. Єлизавета; Yelyzaveta Molnar D.; Molnár D. Erzsébet; Молнар Д. Стефан; Stefan Molnar D.; Molnár D. István; Олександр Добош; Oleksandr Dobosh; Dobos Sándor
Abstract: Резюме. Зазначено, що Закарпаття, створена в історичній Угорщині 1919 р. адміністративно-територіальна одиниця, що складалася з Ужанського, Березького, Угочанського та Марамороського комітатів, у першій половині XX ст. було частиною кількох державних утворень: у 1919 р. увійшло до складу Чехословаччини, у 1938–1939 рр. повернулося до Угорщини, а восени 1944 р. після радянської окупації було поглинуте Радянським Союзом. Простежено, що часті зміни влади через периферійність регіону відбувалися без урахування думки місцевого населення – внаслідок політичних рішень великих держав, тож закарпатцям завжди доводилося пристосовуватися до нових політичних систем. Визначено, що з-поміж історичних поворотів долі для місцевих жителів найтрагічніші наслідки мало входження до складу Радянського Союзу, адже до 1944 р. регіон і в суспільному, і в економічному, і в культурному розумінні був частинкою Центральної Європи, зокрема Карпатського басейну, натомість опісля став частинкою диктаторської імперії, що ґрунтувалася на класовому підході та соціальному безправ’ї. Проаналізовано й виснувано, що здобуття Закарпаття загальною площею 20 тис. км2 мало геостратегічне значення для радянської влади, оскільки завдяки географічному розташуванню межувало з кількома державами, що входили до радянського блоку, і через нього пролягали залізничні маршрути, які значною мірою полегшували логістику СРСР із ними. Встановлено, що поглинання регіону радянською владою зовсім не було легітимним, проте всемогутній радянський вождь Сталін, який впливав на політику держав у цій частині Європи, стежив за тим, щоби зберегти видимість легітимності під час окупації та подальшої анексії.
З’ясовано, що внаслідок зміни політичного режиму введено нову адміністративну систему, переглянуто найменування населених пунктів, змінився також етнічний склад регіону. Безсумнівним фактом визнано те, що для різних етносів, які проживали на Закарпатті, радянська анексія принесла низку індивідуальних і масових трагедій, оскільки зміна влади означала не тільки настання безправності, а й етнічні чистки та фізичне знищення для десятків тисяч осіб.; Abstract. As noted, Transcarpathia is an administrative-territorial unit created in historical Hungary in 1919, consisting of Uzhan, Berez, Ugochan, and Maramoros counties. In the fi rst half of the 20th century, it was part of several states: in 1919, it became part of Czechoslovakia; in 1938–1939, it returned to Hungary, and in the fall of 1944, after the Soviet occupation, it was incorporated by the Soviet Union. The authors investigated that frequent changes of power due to the peripherality of the region took place without considering the local population’s opinion – as a result of the political decisions of the great states, so Transcarpathians always had to adapt to new political systems. Among the historical twists of fate for the residents, joining the Soviet Union had the most tragic consequences: until 1944, the region was a part of Central Europe, in particular the Carpathian Basin, in the social, economic, and cultural sense, but after, it became part of a dictatorial empire based on a class approach and social injustice. It was analyzed and concluded that the incorporation of Transcarpathia, with a total area of 20,000 km2, was of geostrategic importance for the Soviet authorities since, due to its geographical location, it bordered several states that were part of the Soviet bloc, and railway routes ran through it, which simplifi ed the logistics of the USSR with them. The incorporation of the region by the Soviet Union was not legitimate at all, but the almighty Soviet leader Stalin, who infl uenced the politics of states in this part of Europe, made sure to maintain the appearance of legitimacy during the occupation and subsequent annexation.
As a result of the political regime change, a new administrative system was implemented, the names of settlements were revised, and the ethnic composition of the region also changed. As an undoubted fact stated that for various ethnic groups living in Transcarpathia, the Soviet annexation brought a series of individual and mass tragedies, as the change of power meant not only the onset of lawlessness but also ethnic cleansing and physical destruction for tens of thousands of people.2022-01-01T00:00:00ZKárpátalja közigazgatás-története, etnodemográfiai változásai és községnévrendezései: Községnévváltozások és -rendezések a mai Kárpátalja területén (1898–2000)Dobos SándorОлександр ДобошOleksandr Doboshhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/25932023-05-22T11:35:58Z2021-01-01T00:00:00ZTitle: Kárpátalja közigazgatás-története, etnodemográfiai változásai és községnévrendezései: Községnévváltozások és -rendezések a mai Kárpátalja területén (1898–2000)
Authors: Dobos Sándor; Олександр Добош; Oleksandr Dobosh
Abstract: A mai Kárpátalja területét a 20. században különböző országok, államalakulatok birtokolták. A régió így a múlt század során többször is gazdát
cserélt, és a hatalomváltások a hivatalos nyelv megváltoztatásán kívül minden
alkalommal együtt jártak a helységnevek felülvizsgálatával, módosításával is.
Az első hivatalos helységnév-változtatásra a mai Kárpátalja területén –
mely az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vámegyék túlnyomó részét,
valamint Szabolcs vármegyéből Eszeny, Szalóka, Tiszaágtelek, illetve Szatmár
vármegyéből Nagypalád nevű községeket foglalja magába – kronológiai sorrendben az Osztrák–Magyar Monarchia korában került sor. A településnevek
terén fennálló korabeli zavaros és visszás állapotokat A község- és egyéb helynevekről szóló 1898. évi IV. törvénycikk volt hivatott rendezni.
Description: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/11/karpatalja_tort_kotet_2021-11-11.pdf; https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF000091842021-01-01T00:00:00ZLevéltári források. Beregszász természetes és első mesterséges utcaneveirőlDobos SándorОлександр ДобошOleksandr Doboshhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/23782023-04-25T06:05:08Z2011-01-01T00:00:00ZTitle: Levéltári források. Beregszász természetes és első mesterséges utcaneveiről
Authors: Dobos Sándor; Олександр Добош; Oleksandr Dobosh
Abstract: Az emberekhez hasonlóan a helységeknek és azok belső területeinek is megvan a sajátságos sorsa, azaz a városok, azokon belül
az utcák, terek esetében is beszélhetünk születésről, fejlődésről, bővülésről, s végül, ha úgy van rendeltetve, akkor hanyatlásról, vagyis
a történelem színteréről való lesodródásukról. Így van ez a mi városunk, Beregszász esetében is, amely történetének több mint 900 éves
múltja során számos viszontagságon, tragikus rendszerváltozáson
ment keresztül. Jelen tanulmányban Beregszász természetes és első
mesterséges utca- és térneveinek a szakirodalomban és a levéltári forrásanyagokban számunkra fellelhető adatok alapján történő feltérképezésére vállalkoztunk, mindezt ötvözve az ily módon feltárt utcák, terek
napjainkban használatban lévő neveinek bemutatásával. A város utcaés térneveinek kutatása azonban nehézségekbe ütközik. Egyrészt még
nem készült olyan átfogó történeti munka, amely a város utca- és térneveinek pontos alakulását mutatná be a különböző évszázadokban. Igaz,
találunk néhány újságcikket Beregszász utca- és térneveinek XX. századi történetével kapcsolatban, amelyek a rendszerváltás után az utcák,
terek történelmi nevének visszaállításáért folytatott politikai-kulturális
harc idején születtek, de ezek többnyire az utcák és terek rendszerváltás
előtti és utáni neveit rögzítik. Másrészt jelentős gondot okoz az is, hogy
a város utca- és térnevei többször is megváltoztak, különösen a XX.
században, nem utolsósorban az adott korszak felsőhatalmi szerveinek
nyomására, amelyek a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyták Beregszász történelmi és kulturális hagyományait.; Резюме. Як і люди, міста та їх елементи мають
своєрідну долю, тобто міста, вулиці, площі теж
народжуються, розвиваються, занепадають й
зникають зі сцени історії. Це саме стосується
й Берегова, яке за більше ніж 900 років свого
існування пройшло через низку перетворень та
трагічних змін режимів. У цій роботі розглядаються дані наукових праць та архівних джерел
стосовно перших природних і штучних назв
вулиць та площ Берегова, а також порівняльний аналіз цих назв із сучасними назвами. Дослідження було досить складно провести, тому
що до цього часу на цю тему не видано жодної
історичної праці синтетичного характеру, опубліковано лише окремі публіцистичні статті
у 1990-х роках у ході процесу повернення історичних назв вулиць міста Берегова, однак
тоді переважно порівнювалися назви, що були
за і після падіння радянського режиму. Часто
справжні історичні назви поринули у забуття.
У ХХ столітті багато найменувань зазнало чимало змін, у першу чергу через тиск владних
структур, коли не бралися до уваги ні історичні, ні культурні традиції Берегова.
Description: http://www.kmf.uz.ua/hun114/letoltes/acta/acta2011_1.pdf; https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/1372862011-01-01T00:00:00Z