DSpace Collection:https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/8432024-02-15T21:43:39Z2024-02-15T21:43:39ZОнлайн-словник плюрицентричної угорської мовиМатей РейкаMáté RékaТовт-Орос ЕнікеTóth-Orosz EnikőЧерничко СтепанCsernicskó IstvánCsernicsko Istvanhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/21972023-03-06T07:42:09Z2022-01-01T00:00:00ZTitle: Онлайн-словник плюрицентричної угорської мови
Authors: Матей Рейка; Máté Réka; Товт-Орос Еніке; Tóth-Orosz Enikő; Черничко Степан; Csernicskó István; Csernicsko Istvan
Abstract: Резюме. Плюрицентрична мова — це мова, яка використовується принаймні у двох країнах, де вона має офіційний статус державної, співдержавної або регіональної мови хоча з частково власними (кодифікованими) нормами, які зазвичай сприяють особистій ідентичності носіїв мови. Плюрицентричні мови мають один домінантний варіант і або кілька недомінантних різновидів. Унаслідок політичної фрагментації угорського мовного простору, що склалася після Першої світової війни, а потім підтвердилася мирними договорами після Другої світової війни, угорська мова є однією з плюрицентричних мов Європи. У статті розглянуто результати тісних мовних контактів у недомінантних варіантах сучасної угорської мови, що вживають поза межами Угорщини. Наслідки мовних контактів висвітлено на основі лексичних запозичень, які за фіксовано у спеціальному онлайн-словнику. Словник містить запозичені слова іншомовного походження, які використовують автохтонніми угорські меншини, що проживають у Карпатському басейні за межами Угорщини. Як додаток до слів і фраз, які вжито виключно у мовленні угорців у сусідніх з Угорщиною країнах, слова, які також поширенів Угорщині, але в іншому значенні, було зібрано у базу даних. Станом на кінець вересня 2022 року словникова база даних містила 5034 словникових статей. Оскільки цей онлайн-список запозичених слів містить прямі запозичення з багатьох мов Карпатського басейну, які контактують з угорською мовою (переважно з офіційних мов сусідніх з Угорщиною країн, зокрема словацької, української, румунської, сербської, хорватської, словенської та німецької), база даних є багатим джерелом для дослідження контактів угорської та індоєвропейських мов. На основі матеріалу онлайн-словника виявлено, що серед лексичних запозичень угорської мови – як наслідок багатовікових контактів між угорською та різними слов’янськими мовами – запозичення слов’янського походження становлять найбільший шар лексики іншомовного походження угорської мови. Результатом проєкту є словникова база даних, яка дає можливість для порівняльного аналізу лексики недомінантних варіантів плюрицентричної угорської мови.; Abstract. A pluricentric language is a language that is used in at least two countries where it has the official status of a state, commonwealth or regional language with at least partially its own (codified) norms that usually contribute to the personal identity of speakers. Pluricentric languages have one dominant variant and (one or) several non-dominant variaties. As a result of the political fragmentation of the Hungarian language area that developed after the First World War, and then, confirmed by the peace treaties after the Second World War, the Hungarian language is one of the pluricentric languages in Europe. The article examines the results of close linguistic contacts in non-dominant varieties of the modern Hungarian language used outside Hungary. The consequences of language contacts are highlighted on the basis of lexical borrowings, which are fixed in a specific online dictionary. The dictionary consists of borrowed words of foreign origin used by autochthonous Hungarian minorities living in the Carpathian Basin outside Hungary. In addition to words and phrases that are used exclusively in the speech and writing of Hungarians in countries neighboring Hungary, words that are also used in Hungary, but with a different meaning, were also collected in the database. As of the end of September 2022, the dictionary database contained 5,034 dictionary entries (words). Since this online loanword list contains direct borrowings from many languages of the Carpathian Basin that are in contact with Hungarian (mostly from the official or state languages of Hungary's neighboring countries, including Slovak, Ukrainian, Romanian, Serbian, Croatian, Slovenian, and German), the database is a rich source for the study of contacts between Hungarian and Indo-European languages. Based on the material of the online dictionary, it was found that among the lexical borrowings of the Hungarian language – as a result of centuries-old contacts between Hungarian and various Slavic languages – borrowings of Slavic origin constitute the largest layer of vocabulary of foreign origin in the Hungarian language. The result of the project is a dictionary database that provides an opportunity for a comparative analysis of the vocabulary of non-dominant variants of the pluricentric Hungarian language.
Description: https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/issue/view/1; https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF000096512022-01-01T00:00:00ZA beregszászi járási önkormányzatok virtuális nyelvi tájképeTóth-Orosz EnikőТовт-Орос Енікеhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/20062023-02-08T10:11:15Z2020-01-01T00:00:00ZTitle: A beregszászi járási önkormányzatok virtuális nyelvi tájképe
Authors: Tóth-Orosz Enikő; Товт-Орос Еніке
Abstract: Napjainkban a leghatékonyabban és leggyorsabban az
interneten keresztül juttathatjuk el
a különböző információkat a nagyközönség felé. A korigény megkövetelné, hogy az önkormányzatok
a világhálóban rejlő lehetőségeket
kihasználva is tartsák a kapcsolatot
az állampolgárokkal. Mindehhez
legcélravezetőbb a saját, hivatalos
honlap működtetése lenne. Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy Kárpátalja Beregszászi
járásának azon önkormányzatai,
melyek területén a magyar anyanyelv beszélői elérik a 10%-ot, rendelkeznek-e hivatalos honlappal,
s ha igen, azokon milyen nyelven
(nyelveken) jelennek meg a különböző tartalmak, közérdekű információk.; Резюме. На сьогодні найефективнішим та найшвидшим
способом передачі інформації громадськості є Інтернет.
Життя вимагає від органів місцевого самоврядування підтримувати зв'язок із громадянами,
користуючись можливостями,
які надає всесвітня мережа.
Найкращий спосіб зробити це
– запустити власний офіційний
веб-сайт. У дослідженні зроблено спробу розкрити, чи мають офіційний веб-сайт органи
місцевого самоврядування Берегівського району, на території яких носії угорської мови
досягають 10%, і якщо так, то
якими мовами подається різноманітний зміст та інформація
суспільного характеру.; Abstract. Nowadays, the fastest and easiest way of transmitting information to masses is via
the Internet. By popular demand
it would be favourable for councils to try to keep in touch with
citizens on the Internet too, taking advantage of the potential
of what the World Wide Web
can offer. The most effective
way would be the maintenance
of an official website of their
own. In my paper, I would like
to outline whether the local selfgovernments in Beregove district in Transcarpathia, where
the ratio of Hungarian native
speakers reaches 10%, have an
official website, and if so, what
language(s) the content and public information are published in.
Description: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/10/limes-2020-issue-vii_volume-2.pdf; https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF000089072020-01-01T00:00:00ZA nyelvi jogok az oktatásban és a közigazgatásban a Karta Szakértői Bizottságának jelentései tükrébenCsernicskó IstvánЧерничко СтепанCsernicsko IstvanTóth-Orosz EnikőТовт-Орос Енікеhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/14472022-07-22T13:55:02Z2021-01-01T00:00:00ZTitle: A nyelvi jogok az oktatásban és a közigazgatásban a Karta Szakértői Bizottságának jelentései tükrében
Authors: Csernicskó István; Черничко Степан; Csernicsko Istvan; Tóth-Orosz Enikő; Товт-Орос Еніке
Abstract: A Kárpát-medence tágabb térségében az első és a második világháború egyaránt jelentősen átalakította a politikai határokat. Ez azzal is járt, hogy a korábban (ilyen-olyan megszorításokkal és szünetekkel ugyan, de) egy államszerkezetbe tartozó magyar nyelvterület az első világháború után több államba szakadt. 1920 után magyar anyanyelvűek sokasága került Csehszlovákia, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria területére, a második világégés után pedig már hat különböző állam határa darabolta a magyar nyelvterületet, amely így Magyarországon kívül Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ausztria és a Szovjetunió területének egy részére terjedt ki. Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején a régióban lezajlott politikai átalakulások újabb átrendeződéseket hoztak, melyek következtében ma „a Kárpát-medencében a magyar nyelv nem egyetlen országban változik, hanem a történelem jelenlegi állása szerint most éppen nyolcban egyszerre, a nyelvi változást pedig minden országban más-más tényezők befolyásolják”.; Abstract. This study examines the commitments made by the four neighbouring countries
of Hungary with the largest Hungarian minority communities (Romania, Slovakia,
Serbia and Ukraine) during the ratification of the European Charter for Regional
or Minority Languages in terms of Hungarian-language use in education, public
administration and public services. It analyses on the basis of the latest reports
of an independent international body, the Committee of Experts of the Council of
Europe (issued between 2017 and 2019) how these states are fulfilling their
commitments in practice. The analysis highlights that the four countries involved
in the study do not fully meet their international commitments undertaken by the
ratification of the Charter in the spirit of European integration in these two
essential areas from the point of view of the language retention of their Hungarian
minorities. In particular, the examined states lag behind in the practical appli -
cation of the undertaken commitments in the field of the Hungarian language use
in public administration. The analysis also shows that, of the four countries,
Ukraine has met its commitments to the least extent.
Description: https://forumszemle.eu/2021/03/02/a-nyelvi-jogok-az-oktatasban-es-a-kozigazgatasban-a-karta-szakertoi-bizottsaganak-jelentesei-tukreben/2021-01-01T00:00:00ZTévút az ukrán nyelvpolitikában: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” (elemző áttekintés)Csernicskó IstvánЧерничко СтепанCsernicsko IstvanHires-László KornéliaГіреш-Ласлов КорнеліяKarmacsi ZoltánКормочі ЗолтанMárku AnitaМарку АнітаMáté RékaМатей РейкаTóth-Orosz EnikőТовт-Орос Енікеhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/14442022-07-22T13:01:01Z2020-01-01T00:00:00ZTitle: Tévút az ukrán nyelvpolitikában: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” (elemző áttekintés)
Authors: Csernicskó István; Черничко Степан; Csernicsko Istvan; Hires-László Kornélia; Гіреш-Ласлов Корнелія; Karmacsi Zoltán; Кормочі Золтан; Márku Anita; Марку Аніта; Máté Réka; Матей Рейка; Tóth-Orosz Enikő; Товт-Орос Еніке
Abstract: Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én
fogadta el „Az ukrán mint államnyelv működésének
biztosításáról” című törvényt. A jogszabály kötelezően előírja az államnyelv használatát a társadalmi élet minden területén. A 2014–2019 között az
országot kormányzó politikai tábor akkor fogadott
el törvényt az államnyelv védelméről, amikor (egy
vesztes elnökválasztás után) át kellett adniuk a hatalmat.
A törvény nem oldja fel a nyelvi kérdés körül kialakult társadalmi feszültséget. Ellenkezőleg: a
jogszabály további konfliktusok forrása.
Ez az elemzés azt mutatja be, hogy a törvényben
foglalt rendelkezések nem egyeztethetők össze Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
A törvény tévút az ukrán nyelvpolitikában.; Резюме. Верховна Рада України 25 квітня 2019 р. проголосувала за Закон
України «Про забезпечення функціонування української мови як
державної». Закон зобов’язує використання державної мови у всіх
сферах суспільного життя. Політична еліта, яка керувала державою
протягом 2014–2019 років ухвалила Закон про державну мову тільки
тоді, коли після програшу на президентських виборах їм треба було
передати владу. Закон нездатний вирішити суспільну напругу, яка
виникла навколо мовного питання. Навпаки: закон є джерелом
наступних конфліктів. Цей аналітичний огляд вказує на те, що Закон
про державну мову суперечить міжнародним зобов’язанням України.
Закон України «Про забезпечення функціонування української мови
як державної» – це помилковий шлях мовної політики України.
Description: https://hodinkaintezet.uz.ua/wp-content/uploads/2020/05/Tevut_az_ukran_nyelvpolitikaban_2020.pdf; https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF000078072020-01-01T00:00:00Z